Címke Archívum: magyar értelmező szótár

1. Mi a szótár? Bemutatkozás

Videóblog sorozat 1. rész

 

Helló! Sarkadi Zsolt vagyok.

Sokan szótáríróként ismernek. Viccesen azt is mondhatnám: szófaragó.

Én legszívesebben nyelvészmérnöknek nevezem magamat. Nem azért, mert megmérem a nyelvemet, nem is azért, mert megmérem a szavakat.

Sokkal inkább azért, mert mérnöki pontossággal, tudományos alapossággal végzem a nyelvészi munkámat.

Ha a te gyermekednek gondjai vannak a tanulással (vagy akár saját magadnak is), akkor választ fogsz kapni a nehézségekre ebből a videó sorozatból.

5. Mitől zavaros a tananyag?

Videóblog sorozat 5.

 

Mitől zavaros a tananyag?

Most további tünetekről fogok beszélni, amelyekből tudhatod, hogy értelmező szótárra van szükség, méghozzá azonnal!

Fontos tudni, hogy a gyerek nem a „tárgyat” nem érti, hanem csak a szót! Sok szót, de csak egyes szavakat.

Mindig csak egyetlen szónak nézel utána, (vagy tanárként csak egyetlen szót magyarázol el) és apránként újra jól megy a tanulás. Ezt bizonyítja, hogy a rossz tanulókat korrepetáló tanárok az egyes szavak elmagyarázásával mennyire sikeresek.

A helyes és türelmes tanítás, szótárazás után a saját iskolai tanáraik sokszor el sem hiszik, hogy a gyerek pár hónap alatt ötösre megtanulta az egész tananyagot. Szerintük ez lehetetlen.

Emiatt fontos tudni, hogy mikor kell a szótárért nyúlni. Már az első jelekre figyelj, és ne várd meg, amíg annyira zavaros lesz a tananyag, hogy már külső segítség kell.

Amikor zavaros egy mondat, akkor ott, abban a mondatban, vagy közvetlenül előtte volt valami, amit nem értettél. Azonnal keresd meg, hogy melyik szó az, aztán nézz utána egy szótárban!

Amint nem világos, hogy mit is akart mondani, amint „nem áll össze” a mondandója, ott van egy szó, amit meg kell nézned.

Amint meglepődsz, hogy „Mi van?!” máris volt valami furcsa szó. A szó egy jelentését sokszor ismered is, de az író más értelemben használta.

Csak a szótár segít!

Amikor azt hallod, hogy egy barátod rosszul használ egy szót, pedig nem is azt jelenti, máris tudhatod, hogy nem nézte meg a szótárban. Valószínűleg csak ő talált ki hozzá egy jelentést.

Ilyen gyakran félreértett szó a „körlevél”. Ez olyan levelet jelent, amelyet egy központ küld ki egyszerre sok ismert címzettnek. Például az adóhivatal az adózóknak. De egy ideje sok netező azt hiszi, hogy olyan levelet jelent, amit ő küldött el, aztán sok kézen át visszajutott hozzá. Ez tévedés!

Különösen a gyakran használt rövid szavaknak van nagyon sok jelentése. Ezeket mind ismerni kell, máskülönben gyakran bajba kerülsz!

Én magam is jártam úgy, hogy egy receptben félreértettem az „illetve” szót. Az állt benne: „20 dkg vaj, illetve zsír”. Én mindkettőt belekevertem a tésztába. Gondolhatod, hogy szétfolyt a süteményem.

Nagyszótár Tanulóknak 0. kötetEzekből a nyelvtani szerepű, rövid szócskákból, toldalékokból és jelekből olyan sok van, hogy egy egész vaskos kötetet kitesznek. Ezek a magyar nyelv legnehezebb szavai!

Ha egy mondatot nem értesz tisztán, ha furcsa, hogy mit is jelent, akkor azonnal vedd elő a szótárt! Könnyen lehet, hogy ilyen apróságokon múlik a jó jegyed, és később a jó kereseted, jó életed is!

A következő videóban arról mesélek majd, hogyan rontják el az emlékezetet az ismeretlen szavak.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!


 
Copyright

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

 

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

Vizsgáljuk meg részletesen, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Telefonokon és kis készülékeken a jobb felső sarokban a menüben, valamint a kezdő oldal közepén találod a keresés funkciót. Egy szó megnézéséhez írd be a keresőmezőbe a szót, aztán nyomd meg az Enter (vagy a Keresés) gombot.

Amikor megnyitsz egy szócikket, elsőként magát a szót látod, utána ott áll zárójelben a szófaja is. A szófajt a háttérszín is jelzi. Egy szónak többféle szófaja is lehet. Ezek egymás alatt külön részeken helyezkednek el.

Szintén külön egységkén láthatod azokat a jelentéseket, amelyeknek eltérő az eredete.

A meghatározásokat egymás alatt láthatod. Ezek első, legfontosabb részét vastag betűkkel írjuk, hogy a sok jelentés végigolvasása nélkül, könnyen kiválaszthasd a szövegedben használt jelentést.

Ez a vastag betűs magyarázat már önmagában is egy egyszerű meghatározás. Ha ezt jól érted, sokkal könnyebb lesz megérteni a meghatározás folytatását.

A meghatározások és példamondatok írásakor ügyelünk, hogy csak közismert szavakat használjunk. Ez körülbelül 2-3000 szót jelent. Mégis előfordulhat, hogy egy ismeretlen szóval találkozol.
Amikor a meghatározást olvasod, ügyelj arra, hogy ebben is érts minden szót! Ha nem érted, természetesen a továbbhaladás előtt ezt a szót is jól meg kell értened. Csak így lesz teljesen világos a meghatározás.

Minden meghatározás után legalább két példamondat áll. Ezek segítenek megérteni, hogy mit is jelent maga a meghatározás. Ezeket is olvasd el mindig! A példamonda-tokban vastag betűvel láthatod azt a címszót, amelyről a meghatározás szólt. Így még könnyebb megfigyelni a használatát.
A magyar nyelvben nagyon nehéz lenne mindig ragozás nélkül használni a szavakat. Ezért sokszor a címszó ragozott változata olvasható a példákban. Attól a szó még ugyanaz, csak más személyre vonatkozik.

Az ideális meghatározásainkban nincsenek rövidítések, sem szokatlan jelek, szimbólumok, amelyeket más szótárak túl gyakran használnak. Ezek nagyon megnehezítenék az olvasóink dolgát, hiszen ők nem azért nyitották meg a szótárt, hogy ilyenek jelentéseit keresgéljék, hanem azért, hogy azt a bizonyos szót megnézzék, ami a könyvükben szerepelt. A WikiSzótár.hu használata egy alsós tanulónak is könnyű.

Ugyanezért nem használunk fölösleges nyelvészeti szakkifejezéseket sem. Bár ezek nagyon szakszerűnek, tudományosnak hangzanak, az átlagos olvasó nem érti őket. Csak további zűrzavart okoznának, úgyhogy inkább teljesen kihagytuk az ilyeneket. Még a nyelvtani szakszavak meghatározásánál is kerüljük ezeket és a lehető legismertebb szavakat használjuk a meghatározásában.
A WikiSzótár.hu nem az akadémikusoknak és professzoroknak készül, hanem neked!

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

18. Teljes fogalmi megértés

 

18. Teljes fogalmi megértés

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Egy szócikk legfontosabb része a meghatározás. Nem is gondolnád, hogy ennek pontos megfogalmazása mennyire fontos. Sokszor igazi költészet, ahogy az odaillő szavakat megválogatom, mert tudom, hogy az olvasóm megértési képessége, okossága, később pedig sikeressége is ezen múlik.

A könnyű megértést segíti a vastag betűs első két-három szavas leírás. Ezt sokszor be is helyettesítheted a keresett szó helyére, úgy is értelmes a mondatod.

Egy tárgy, azaz főnév meghatározásában a régebbi szótárak sokszor csak a formát írták le. Például felolvasom neked egy régebbi értelmező szótárunk meghatározását:

„Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab.”

Vajon mi lehet ez? Ágy? Polc? Virágtartó? Sámli vagy szék? Ez csak a formát írja le!
Egy valódi meghatározásból visszafelé gondolkodva is ki kell derülnie, hogy mit határoz meg, hiszen az olvasó éppen ezt szeretné megérteni.
Elárulom: ezt a tárgyat evés, munka, tanulás közben szoktuk használni, hogy rárakjunk más tárgyakat, ezen együnk vagy dolgozzunk. Így már világosabb, hogy az „asztal” meghatározását olvastam fel, igaz?

Csak akkor jössz rá, hogy ez a tárgy mi, ha azt is elárulom, mire való. Mire használjuk, mit okoz, vagy éppen fordítva: mit okoz az, ha nincs ott ez a dolog.

Egy másik példában hiába sorolnám a jellemzőket, nem találnád ki, milyen anyagról beszélek. Csak a hatása árulja el. Próbáljuk ki: Savanyú, fehér por, vízben jól oldódik. Tudod már, mi ez?

Egy átlagos olvasó a teljes vegyi képletéből sem tudja, mi ez: C6H8O6. Ha kémiai szakkifejezéseket sorolnék, akkor sem értenéd jobban.
Jó, elárulom mit csinál: javítja az egészségünket, véd a megfázás és fertőzések ellen. Télen nélkülözhetetlen táplálék-kiegészítő. Hiánya lehetővé teszi betegségek kialakulását, a fogak kilazulását. És még sorolhatnám.

Kitaláltad? Igen, ez a C-vitamin!

E két példából is láthatod, mennyire fontos a meghatározásban a dolog hatása: mit okoz, illetve mit okoz a hiánya. Egy ige esetében mindig megadjuk a változást, mozgást, amiről az ige szól, de néha az is nagyon fontos, hogy ki vagy mi végzi azt a cselekvést. Ki, mi szokta azt tenni? Mi az a tárgy vagy „tömeg”, amire az ige jellemző?

Ha azt mondom: „esik”, nem mindegy, hogy egy tárgy esik, vagy az eső. Enélkül nehéz megérteni, hogy miről akart szólni az a meghatározás. Ilyen „apróságokon” múlik, hogy te teljesen érteni fogod-e a szót.

A tárgy jellemzői, azaz a „tömeg” leírása, no meg az általunk hozzá kapcsolt „jelentés”, azaz a hatások, összefüggések megadása – a két fő adat, amelyek együtt lehetővé teszik egy fogalom teljes megértését. Ez sajnos nem volt szempont a korábbi szótárainkban. Csak a WikiSzótár.hu meghatározásai nyújtják ezt.

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

19. A meghatározás meghatározása

 

19. A meghatározás meghatározása

Ebben a videóban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

A WikiSzótár.hu ideális meghatározásainak ellenőrzésekor nagyon sok szempontra ügyelek, mert azon kívül, hogy minek kell bennük lenni, az is nagyon fontos, hogy mit nem szabad elhibázni. Döbbenetes, hogy mit tartottak régen meghatározásnak.

Ilyen az, ha önmagával határozzák meg a szót. Például a „taligáz” szót így határozzák meg: „taligán szállít”. A tanuló ebből még mindig nem tudja, hogy mi a „taliga” (Kétkerekű kis kézikocsit jelent). A szót más szavakkal kell meghatározni, amiket az olvasó már ismer. Csak így tudja megérteni a jelentését.

Még ennél is rosszabb a „körkörös meghatározás”. Az egyik szót azonosnak tekinti a másikkal, a másikat pedig azonosnak tekinti az elsővel. A „kémia” szerinte „vegytan”, ha pedig megnézed a „vegytan” jelentését, azt látod: „kémia”.

A szóra teljes meghatározást kell adni, mert a jelentése, használata általában nem egyezik teljesen egy másik szóval.

Szintén nem nevezhető valódi meghatározásnak, ha csak két-három rokon értelmű szót adnak meg, nem igazi meghatározást. Megnézed a „gömb” meghatározását, és azt látod: „gömbfelület, gömbtest.”

Ettől nem lettél okosabb! Két azonosság még mindig csak azonosság. Akár azt is mondhatta volna, hogy „akármi egyenlő akármivel”.

Ehelyett teljes fogalmi meghatározás kell.

Még ravaszabb általánosítás a „valaki-valami”. A „valaki” bármelyik személy lehet, azaz nem tudjuk, hogy ki. Más szóval: nem határozta meg, hogy ki. Pedig a szótáríró dolga éppen ez lenne!

Nézzünk egy ilyen meghatározást: „Valaki, aki valamit kezel”. Mit jelent ez?! SEMMIT! Gépet kezel? Felvonót? Labdát vagy jegyet? A „valaki-valami” miatt ez értelmetlen.

Egy igazi meghatározás ez lenne: „Egészségügyi szakember, aki betegeket vagy sérülteket kezel, gyógyít.” Ebből már tudhatjuk, hogy az „orvost” határozta meg.

Egy igazi meghatározás mindig megmondja, hogy milyen halmazba, csoportba tartozik az a személy vagy dolog.

Ha egy szótár tele van ezekkel a súlyos hibákkal, akkor bátran hajítsd a kukába. Semmit sem ér!

A WikiSzótár.hu ideális (azaz színes hátterű) cikkeiben ezekre mind ügyeltünk.

Emellett arra is vigyázunk, hogy helyesírás és nyelvhelyesség tökéletes legyen. Így akár helyesírási mintaként is használhatod a szócikkeinket, ha kétséged támad.

De a WikiSzótár.hu az alapossággal, mélyreható kutatásokkal is kiemelkedik a többi szótár közül. Sehol máshol nem találod meg az összes toldalék, írásjel és más nyelvtani szerepű rövid szó minden meghatározását. Ezek egy részét észre sem vette eddig a nyelvészet. Tudtad, hogy több mint 200 kötőszavunk van, nem csak az „és”? És azt tudtad, hogy több mint 500 névmást használunk, nem csak az „én-te-ő”-t. Így teszem a nyelvészetet mérnöki színvonalú tudománnyá!

A következő videóban tovább részletezem, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

20. Példátlan példák

 

20. Példátlan példák

Ebben a videóban tovább részletezem, hogy a példamondatok mire valók.

A WikiSzótár.hu minden meghatározása után két-két dőlt betűs példamondat is olvasható. Ezekben vastag betűvel láthatod a címszót, hogy könnyebben értsd a használatát.

A példamondatok eszedbe juttatják azokat az eseteket, amikor már hallottad a szót ilyen értelemben használni, és megmutatják, hogyan szokás használni azt.
Segítenek még pontosabban megérteni a meghatározást, mert itt láthatod, hogy kire, mire jellemző a szóval kifejezett dolog.

Ahogy a meghatározások esetében, itt is ügyelünk rá, hogy teljes mondat legyen, tehát mindig szerepel benne legalább az alany és az ige. Ha bármelyiket kihagyjuk, vagy nem elég jellemző, akkor a mondat nem segít eléggé megérteni a szót.

Például ha a „főz” ige meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A szakács levest főz. Mindig jó illat van, amikor anyám főzi az ebédet.” Ezekben az alany jellemzően foglalkozik azzal a tevékenységgel.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: Ő főz. Valaki főz. Egy nő főz.

Ezekben az alanyra nem jellemző a tevékenység – igazából azt sem tudod, hogy kiről van szó.

Egy főnév meghatározása esetén a mondat olyan igét tartalmaz, amelyet jellemzően azzal a főnévvel használunk.

Például ha a „kalapács” főnév meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A kovács kalapáccsal lapítja a vasat. A kalapács könnyen beveri a szöget a falba.”
Ezekben az ige jellemző a főnévre.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: „Elvesztettem a kalapácsot. Hol van a kalapács?” Ezekben az ige nem jellemző a főnévre. Emiatt olyan példamondatokat használunk, amik könnyen eszedbe juttatják a szóval kifejezett jelentést.
Arra is ügyeltünk, hogy a példamondatban a meghatározott szófajban használtuk a szót, ne valami más alakját használjuk. Például nem helyes a „főz” (ige) példamondataként ez: „A főzés a szakács feladata.”

Itt a „főzés” főnév már nem az az ige, amiről a meghatározás beszél. Sajnos a régi szótárak erre nem ügyeltek.
Amikor megpróbálsz megérteni egy új szót és magad is példákat keresel a használatára, akkor először a mi példamondatainkat érdemes utánozni. Utána automatikusan eszedbe jutnak olyan szólások, kifejezések, amikben már sokszor hallottad a szót.

Végül már szabadon tudod használni a szót – ekkor értetted meg teljesen.

Még arra is ügyeltünk, hogy kerüljük a rossz emlékeket felkavaró példamondatokat.

Ráadásként a példamondatok tartalmazzák az olyan fontos egyéb tudnivalókat, amelyek nem a meghatározásba valók.

Mindig olvasd el a WikiSzótár.hu példáit!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

21. Nagyszótár egyszerűsítve

 

21. Nagyszótár egyszerűsítve

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül a WikiSzótár.hu, és egyes részei miért jók neked. Most a részletességről, alaposságról lesz szó.

Egy jó szótár lehetőleg minden egyes jelentést tartalmaz minden szóhoz. Így bármit is keresel, megtalálod benne.

A magyar nyelvben sok szót használunk, százezernél is többet. Ráadásul szinte mindegyiknek több jelentése van: soknak akár 30-40 is! Sajnos ettől annyira naggyá duzzad a szótár, hogy az már ijesztő egy olvasó számára. Amikor meglátja azt a sok-sok jelentést, rögtön eldönti, hogy ezt nem fogja végigolvasni. Nem is kell!

A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Sokféle tudományág sok-sok szóhasználatát tartalmazza. Neked nem muszáj mindet tudni. De honnan tudhatod, hogy melyiket ne olvasd el?

Nagyon egyszerű! Egy sokjelentésű szó esetében először is keresd meg, hogy neked melyik jelentésre van szükséged, melyik illik abba a szövegbe, amiben olvastad a szót.

Mondjuk ezt olvastad: „Egy hold földet végigkapáltam.” Ha nem érted, ez mennyi, akkor nézz utána. Értsd meg a „hold” szót.
Ehhez megnyitom a WikiSzótár.hu „hold” szócikkét. Először is meg kell keresni a megfelelő szófajt. Nyilvánvaló, hogy nem az égitestről van szó, ezért lejjebb megyek.
Igen, itt van egy másik rész is, ami szintén főnévként meghatározza ezt a terület-mértéket. A kivastagított rész segít könnyen megtalálni a keresett jelentést.
Miután figyelmesen végigolvastad a neked szükséges jelentést és jól meg is értetted, érdemes megismerni a szó többi jelentését is, hogy máskor ne akasszanak meg. Itt meg tudom mutatni neked a többi érdekességet is.
Amint látod, az első jelentés az égitestről szól. Itt elolvashatod, megértheted a legelső jelentést.

Az eredetek fontosságát majd egy külön videóban magyarázom el. Sokszor igen érdekesek.

De nézd csak! Itt van ez a „További részletezés felirat. Ez azt jelenti, nem muszáj mindenen átrágni magad, ami itt következik! Ha már érted a keresett jelentést, akkor mehetsz is vissza az olvasmányodhoz. Persze végignézheted mindet.

Az 1. jelentés egyszerű, közismert. Olvasd el.

A 2. jelentés „Átvitt értelemben” határozza meg a szót. Ez azt jelenti, hogy nem szó szerint az igazi dolgot értjük alatta, hanem jelképként használjuk. Ezt is érdemes ismerni.

A 3. jelentés „szleng”. Azaz csak egy kisebb csoport használja így, például a kezet ápoló műkörmösök. Ezt nem muszáj neked is tudni.

A 4. jelentés „csillagászati”. A tudományos jelentéseket sem muszáj mind megtanulnod. Némelyik igen nehéz, és további ismeretlen szavak lehetnek a meghatározásukban. Ezért dőlt betűvel előre jelezzük az ilyeneket. Az 5. és 6. „vadászati” jelentés is ilyen. Ezeket is kihagyhatod.

A 7. jelentés „tájszóként” határozza meg a szót. Csak az ország egyes területein használják így. Ezek sokszor érdekesek, de nem kötelező tudnod.
Ugyanez igaz a 8. régies jelentésre, és az elavult jelentésekre is.

A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Célunk minden jelentés összegyűjtése. Amire szükséged van, azt használd, de ne bonyolódj bele, ha nem muszáj!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

22. Erre jók az eredetek

 

22. Erre jók az eredetek

Szeretnék megmutatni neked néhány szóeredetet, hogy jobban értsd, miért érdemes utánanézni a szavak eredetének, és mi is az „aha-élmény”, amit ezektől kaphatsz.

A szavak kiejtése és jelentése lassan változik az évszázadok során. Néha csak egy kicsit, néha igen sokat. Van, amikor egy picit más forma teljesen más jelentést ad neki. Ezzel sok viccet lehet kitalálni: ugye nem mindegy, hogy „iparűzési adó”, vagy „iparüldözési adó”.

Ehhez hasonló humor volt eredetileg a „vasárnap”, amit a „vásárnap” helyett mondott egy csalódott árus, mivel arany-ár helyett csak vas-áron tudta eladni az termékeit.

Szintén a közelmúltban alakult ki a „fellengzős” szavunk az olyan emberekre, akik szinte a fellegek közt járnak, nem a földön. Ha megtudod, hogy a „fellengző” eredetileg „léghajót” jelentett, akkor már azt is érted, miért. És persze a léghajó fölfelé leng, innen kapta a nevét.

Néha elég józan ésszel belegondolni, és teljesen nyilvánvaló, hogy aki „fázik”, az valójában „vá-vá-vá-zik”, azaz vacog. (És nem fáért szalad, ahogy egy komolytalan népetimológia feltételezi.)

Ha még régebbre tekintünk, a 13. századból papíron fennmaradt első írásos emlékünk: a „Halotti beszéd” még egész jól érthető a mai fülnek is. Megnézheted a Wikiszótár.hu szócikkében.

Ma már nagyon kevesen tudják, hogy mitől „tapsi” a nyúl füle, hiszen nem tapsol vele.

De elárulom, hogy eredetileg „lapos” volt a jelentése épp úgy, mint a „tepsinek”, és mindkettő a „lap” szóból eredt. Ezzel már sokkal jobban érthető, igaz?

Sokszor még mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön a szó eredeti értelme: a „bicska” szó teljesen érthető lesz, ha megtudod, hogy a sumér „bis” szó jelentése „kés” volt. Tehát „bis-ka”, azaz „késecske”.

A „szabad” szavunk egészen a szanszkrit nyelvig vezet vissza. A „szvapati” szavuk azt jelentette: a „maga ura”. Ezzel rögtön érthetőbb a szó lényege is!

Sokkal a honfoglalás előtti időkből származik a „kudarc” szavunk. Látszólag a „kutya-arc” szóból jön. Az ősmagyarokról szóló feljegyzések tényleg említenek olyan esetet, amikor az elfogott ellenség orra hegyét levágták megszégyenítésül. (Innen ered a „kutyafejű tatár” kifejezés is.) A szó azonban csak hangzásával kapcsolódik a „kutya” szóhoz. Az igazság csak sokkal korábban, az ősi dravida „kotti” szóból derül ki, ami eredetileg „szégyen” jelentésű volt. Tehát „szégyen-arca” van annak, aki szégyenszemre veszített.

Utolsó példám a sok nyelvben megtalálható „apa” szó, és ez is egy évezredekkel ezelőtti szóból ered. A dravida nyelvben még azt jelentette: „kenyéradó”. Az „appam” pedig kenyeret jelentett.

Aha!!!

Nos, ezért érdemes mindig utánanézni a szavak igazi eredetének. Ha beéred kevesebbel, akkor épp ez az „aha!” marad el, amitől jobban értenéd a szót.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

24. Így használd az eredeteket

 

24. Így használd az eredeteket

Beszéljünk tovább a szavak eredetéről. Itt a kezemben egy könyv, amely az eredetekről szól.

Megtalált eredetek

Megtalált eredetek

Érdemes tudni, hogyan használd az eredeteket, és ezek mennyire megbízható adatok.

A WikiSzótár.hu eredetei egységes, egyszerű, könnyen áttekinthető formátummal készültek, hogy gyorsan el tudd olvasni, és hogy ne kelljen sok nyelvészeti szakkifejezésen átrágni magad egy hosszú, nyakatekert magyarázatban.

Maga a teljes eredet-levezetés szögletes zárójeleken belül látható: []

A korábbi alakot, más időszakot nyílhegy jelzi: <

A szóösszetételeket + jellel jeleztem.

A szóból lehagyott részt (zárójelek közé) tettem, hogy mégis értsd, melyik szóból képeztük az új szót. A kék betűs szavakra kattintva átléphetsz abba a szóba, hogy alaposabban megértsd. Más jel nincs!

Ha egy szó eredete bizonytalan, kétséges, vitatott; ha hosszasan körbe kell magyarázni, hogy a nem hasonló miért hasonló mégis, akkor az nem hiteles adat, csak mellébeszélés. Ilyeneket én nem tettem be a szavak eredetébe, csak biztos, ELLENŐRZÖTT TÉNYEKET.

Abban is különböznek az adataim az eddig közzétett feltételezésektől, elméletektől, hogy sokkal mélyebbre ástam, mint elődeim valaha is mertek. A számítógép és internet korában szerencsére sokkal könnyebb hozzájutni az adatokhoz, mint régen volt. Bár még így sem könnyű…

Emellett engem a politika sem pénzel, hogy az izmusaikat alátámasztó népámítást írjam. Az elérhető legjobb adatokat írtam meg a legjobb tudásom szerint. Ha ezeket végigolvasva összeáll a kép, és felkiáltasz: „Aha, így már értem!!!” (ahogy sokszor én is tettem) akkor valószínűleg igaz is.

Ha kételkedsz, akkor szedegesd össze te magad is az összes adatot, és alapos földrajzi, kulturális és történelmi elemzés után össze fog állni a kép. (Hé, figyeltél?! Az „összeset”, nem csak egy finnugorista véleményét!)

A szavak 99%-ának megtaláltam az eredetét. Az első szentségtörő felfedezésem az volt, hogy a magyar szavaknak VAN eredete, és hogy ez hasznos tudnivaló egy olvasónak!
Sőt, azt is feltártam, hogy a magyar szavak többnyire MAGYAR szavakból erednek.

Legtöbb szavunkat más szóból képeztük! Ez annyira nyilvánvaló igazság, hogy sok szótár említést sem tesz róla. Pedig ha tudnák, hogy ezek az adatok nélkül szinte lehetetlen megtanítani a helyesírást és nyelvtant…

No persze ehhez minden eddiginél magasabb szintű elszántság és nyelvészi hozzáértés kellett, hiszen kivétel nélkül minden egyes toldalék ÖSSZES jelentését, minden használati módját alaposan meg kellett vizsgálnom. Ezeket gyűjtöttem össze a „Szóról szóra” szótárban, majd sokkal részletesebben, alaposabban kidolgozva a „Nagyszótár tanulóknak” 0-ás kötetében.

Ezzel elvégeztem a nyelvész elődök helyett ezt a hatalmas munkát! Ilyen tudással a hátam mögött bátran merem kijelenteni, hogy melyik szó mely másikból ered; hol volt igaza az elődeimnek és hol tévedtek.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

25. Szavaink forrásai

 

25. Szavaink forrásai

Nézzük át röviden, hogy a magyar szavak mely nyelvek szavaiból eredtek. A teljes megértést rendszerint nem az átadó nyelvek sora adja, hanem a három ősi nagy kultúra: a szanszkrit, sumér és a dravida, amelyekből a szavak származtak.

Mint már említettem, a szavaink többségét saját szavainkból képeztük. Tehát csak 15-20 százalékot vettünk át más nyelvekből. Nagyon sok szavunk viszont nyilvánvalóan idegen eredetű. Ilyenek az angol és német szavak. Ezekről is mélyebb megértést nyerhetünk, ha visszakövetjük őket a latin, germán, sőt akár szanszkrit forrásukig.

Többnyire a szláv eredetű szavakat is latin előzményekre lehet visszavezetni. Ezeket, valamint a francia és olasz eredetű szavainkat is vissza lehet követni a latin és görög nyelven keresztül egész a keleti nyelvekig.

A mai német, germán és más indoeurópai nyelveket a szanszkrit, azaz árja nyelv közvetlen leszármazottjának tekintik.
Sok szavunk héber, perzsa és még korábbi eredetű. Ezek visszavezethetők babiloni, akkád, mezopotámiai, sőt sumér forrásokig is. A lényeg nem az, hogy mely nyelveken át került hozzánk a szó, hanem hogy mit jelentett eredetileg. A sumér kultúra volt a mai európai kultúra egyik bölcsője.

Egy másik irányból, azaz Ázsia felől is érkeztek hozzánk szavak a török és tatár nyelvből, amelyek a mongolon keresztül egész az ősi dravida kultúráig vezethetők vissza. Ott aztán tényleg érthetővé válik, mért lett az a szó.

Hadd jegyezzem meg, hogy a kis finnugor nyelvek szavai az ősmongol nyelven át szintén dravida eredetre vezethetők vissza. Szavaik egy részét a hun nyelvből vették át, és nem mi vettük át tőlük. Innen adódhat némi hasonlóság.

És végül a legfontosabb ág az, amelyet legjobban a székelyek és csángó magyarok őriztek meg. Ezeken át ősapáink közvetlen örökségéig visszakövethetjük a szavak alakulását a honfoglaló törzsek magyar nyelvén át a hun, szkíta, szittya népek nyelvéig. Ezeken át eljutunk Etelközbe és Levédiába, (azaz a mai Kaukázusba), ahol a mai kabard és adige nyelv, azaz a cserkesz nyelvek őrzik leginkább az ősi szavainkat. Ezek nagy része is dravida eredetre vezethető vissza.

Ez a három fő forrása volt a mai kultúrának, a mai szavainknak: a szanszkrit, sumér és dravida kultúra.

A hagyományos, hivatalos nyelvészet a papírra írt nyelvemlékeket vizsgálja, legfeljebb a honfoglalásig visszavezetve a szót.

A politikai álnyelvészet úgy tesz, mintha évezredekkel korábbi tényeket tárt volna fel, de hamis adatokkal traktálja a finnugor elmélet hívőit.

Én „ősmagyar” néven említem ezt a kort, mivel sok szót elő lehetett keresni ebből a korból is. Sokszor nincs is meg minden adat, ezért „forródrótot húztam” a múlt felé, és közvetlenül a forráshoz ugrottam. Mert ez a lényeg: a még régebbi három fő forrásig, a szanszkrit, sumér és dravida szavakig visszavezetés, ahol megtaláljuk azt a megértést, azt az „aha élményt”, amire a tanulónak szüksége van.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright