Havi Archívum: március 2018

26. A megértés

 

26. A megértés

Te egy gondolkodó, szellemi lény vagy. Az állatok nem képesek ilyen magas szintű megértésre, mint te – ebben különbözöl tőlük.

A megértés az ember legfontosabb képessége. Kellő megértés nélkül az ember értelmetlenül cselekszik, sőt károkat okoz, pusztít.

Bizonyára láttál már olyan barkácsolót, aki nem értett hozzá, ezért csak még jobban elrontotta a készüléket ahelyett, hogy megjavította volna…

A megértéseden múlik, hogy jól csinálod-e a dolgodat, vagy nem értesz hozzá. Hogy jól értesz-e a feladataidhoz, vagy pedig semmihez sem értesz.

A te megértési képességeden múlik, hogy hajlandó vagy-e másokkal megbeszélni dolgokat, vagy akár egyáltalán szóba állni velük, vagy pedig bezárkózol és magányosan élsz.

Igen, vannak nehéz esetek is, akikkel nem szívesen állunk szóba, de sosem leszel képes őt megváltoztatni, ha nem is szólsz hozzá, és te nem vagy hajlandó megérteni őt.

Mások megértésén múlik, hogy szereted-e az embereket, vagy pedig neheztelsz rájuk, őket hibáztatod a bajokért, vagy akár gyűlölöd őket, és ezen nem is tudsz változtatni. A te megértéseddel javíthatsz a családi, házassági problémákon is.

A megértéseden, hozzáértéseden múlik, hogy milyen jó szakember vagy, mennyit keresel, hogyan élsz. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire érted a munkádat, a környezetedet, vagy akár a világ működését. Az egész életed minősége ettől függ.

De vajon mitől függ a te megértési képességed?

Természetesen attól, amit már tudsz! Amit eddig megértettél, megtanultál. Márpedig ez fejleszthető!
Amit jól tudsz, jól ismersz, azzal kapcsolatban jól átlátod a helyzetet, könnyen találsz megoldásokat, és könnyedén tanulsz meg újdonságokat is, ha kell. Például szakmai kérdésekben biztos nagyon jó vagy.

Amihez viszont nem értesz eléggé, azzal nem szívesen foglalkozol, mert nincs kellő megértésed. Gondolj csak egy jogi szövegre, vagy akár az adóbevallásra.

Egyáltalán nem mindegy, milyen tudást, milyen megértési képességet kaptál szüleidtől, az iskolától. Nézd meg, mennyire értelmesek azok, akik alacsony sorban, műveletlen, értetlen emberek közt nőttek fel. Többnyire nem sokban különböznek a környezetüktől. Nekik sokkal kisebb a tudásuk és gyengébb a megértési képességük is, mint az értelmesebb, okosabb szülők gyerekeinek.

De ezen még most is lehet változtatni. Csak tanulás, megértés kérdése! A jobb megértést el lehet sajátítani.

Sőt: senki sem születik mindentudóként. Mindenkinek tanulnia kell. A jobb megértést olvasással, tanulással szerezzük meg.

Érthető, jó tananyag, jó meghatározások, jó szótár. Ezek a megértés elsajátításának eszközei.

Ha igaz adatokat, összefüggéseket olvasol, és érted is, akkor belül te is tudod, hogy ez az igazság. És utána alkalmazni is tudod, amit jól megértettél.

Ha zavaros, érthetetlen a szöveg, akkor jó meghatározásokra van szükséged, hogy kibogarászhasd, mit is akar mondani. Ilyenkor célszerű megkérdezni egy ismerőst, aki ért is hozzá.

De mit tehetsz, ha nincs a közeledben ilyen „élő szótár”, aki elmagyarázza? Feladod, vagy tovább keresel? Márpedig ha feladod, sosem fogod teljesen érteni!

Szóval: megelégszel az első zavaros válasszal, amit feldob a kereső a netről, vagy pedig addig keresgélsz, amíg igazi, érthető és teljes választ találsz?

Nos, ebben a megértési színvonalban különbözik egy gyenge szótár és a WikiSzótár.hu. A rossz tananyagok, a hiányos, gyenge szótárak csak egy-két rokon értelmű szót adnak meg magyarázatként, a WikiSzótár.hu pedig a teljes fogalmat érthetően elmagyarázza.

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megértést szerzel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

27. Négyféle szótár

 

27. Négyféle szótár

A most következő videókban arról fogok beszélni, hogy a tankönyvekben és szótárakban lévő meghatározások minősége hogyan függ össze a megértés alaposságával, a képességek fejlődésével.

A tankönyvek hemzsegnek a nehéz, érthetetlen szavaktól, és a tanárok közül is sok beszél úgy, hogy egy gyerek, egy tanuló alig érti – de sokszor még egy felnőtt sem.

Egyetlen megoldás marad: utána kell nézni az ismeretlen szavaknak! Aki nem deríti ki, hogy mit jelent, amit nem értett, az sosem fogja megérteni a tanultakat, és még kevésbé fogja használni.

Tehát indulj, fogj egy jó szótárt!

Sajnos kevesen tudják, hogy a várható, elérhető tudásuk már a könyvespolcnál eldől! Amikor ilyen nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe!

Nyilvánvaló: ha nem mész oda a polchoz és nem nézed meg egy szótárban, akkor nem fogod érteni azt a szót, sem a tárgyat…

Egy gyenge, hiányos szótárral pedig gyenge, hiányos lesz a megértésed.
Egy közepes szótárral közepes, felszínes lesz a megértésed – ami szintén használhatatlan.
Egy jó szótárral viszont tökéletesen érteni fogod a tanultakat, és ha hosszú időn át azt használod, akkor sok mindent a zsenik szintjén fogsz érteni.

Most nem arról beszélek, hogy benne van-e a keresett szó abban a szótárban. Tegyük fel, hogy mindegyikben benne van. AZ nem mindegy, hogy az egyes meghatározások milyenek!
Egyáltalán nem mindegy, hogy csak egy hitvány, pár szavas általánosítást, egy ködösítést, egy ál-meghatározást találsz benne, vagy pedig egy valódi, teljes meghatározást, amely minden tudnivalót leír, amire az alkalmazáshoz, a teljes megértéshez szükséged van.
Ezt értem az alatt, hogy hiányos, vagy pedig jó egy szótár.

Tehát már a szótár kiválasztásakor, már ott a könyvespolcnál eldől, hogy később jól fogod-e érteni a tanultakat, vagy csak hiányosan. Márpedig ez nagyon nem mindegy!
Ebből a szempontból négyféle szótárt lehet megkülönböztetni: azonosító, kategóriás, összehasonlító és a teljes fogalmi megértést nyújtó szótárakat.
Az azonosító és kategóriás meghatározásokat helyesebb lenne szójegyzéknek nevezni. A csak formát és hasonlóságokat leíró meghatározások pedig valójában „kisszótárak”, nem valódi értelmező szótárak.

Az igazán használható szótárak a gyakorlatban is használható, teljes fogalmi megértést nyújtanak. Ha azt akarod, hogy teljesen értsd, vagy a gyereked teljesen értse a tanultakat, akkor csak ez utóbbi jöhet szóba, mert csakis ilyen szótárral lehet elérni ezt a színvonalat.

Sajnos nincs elég igazán jó tanár, aki nagyon érthetően tanít. Ők a kedvenc tanárok, őket nagyon szeretik a tanulók, de sajna nincsenek elegen. Jó korrepetáló tanár még kevesebb van, ráadásul nem is olcsók!

Nagy szükség van a szótárak segítségére, amelyek akár otthon is érthetővé teszik a nehéz olvasmányt, tananyagot.

A jó szótár olyan, mint a kedvenc tanárod: mindent elmond érthetően és egyszerűen.
A hitvány szótárak épp a lényeget nem mondják el, ugyanúgy, mint a hozzá nem értő helyettesítő tanár, aki maga sem érti teljesen, amit magyaráz.

Te választod meg, hogy melyik tanárhoz fordulsz a kérdéseddel. Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána.
Ne hagyd magad becsapni!

A következő videókkal ebben fogok segíteni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

28. Azonosító meghatározások

 

28. Azonosító meghatározások

A most következő videókban azért beszélek a gondolkodásmódokról, hogy képes légy felismerni a buktatókat és jobb szintre tudd hozni magadat. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Semmiképp nem az a cél, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess.

Az emberekre négyféle fő gondolkodásmód jellemző: azonosító, kategóriás, összehasonlító vagy a fogalmi gondolkodás.

Ezeket a megértési szinteket a meghatározások minősége eredményezi, amelyeket egy személy a szüleitől, a környezetétől és az iskolában tanult. Ezek párhuzamba állíthatók a butasággal, fafejűséggel, az átlagos gondolkodással, illetve jó esetben az ötletességgel, eszességgel, intelligenciával.

Ezek a gondolkodásmódok, ezek az értelmi színvonalak alapvetően megszabják, hogy az illető mit képes megérteni, és hogyan lehet vele megértetni új ismereteket. Ezekben különbözik egymástól a buta és az eszes tanuló; a segédmunkás és a mérnök.

Az igazán zavaros, fafejű, nehéz felfogású ember azonosságokban gondolkodik, azaz teljesen különböző dolgokat tekint egyformának. Neki a „csira = csíra”, az „avar = haraszt”, a „hitel = kölcsön”, a „felemás = másfeles”, a „koncepció egy ruhafajta”. Neki a „tanul” az „bifláz”, a „házi feladat = kitolás”, a „tanár” = ellenség” és „minden tananyag = mittudomén”.
A segítségre szoruló tanuló ezen a szinten van az esetek túlnyomó többségében (legalábbis azon a területen, ahol segíteni kell neki).
Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, vagy ha lefordítanád neki egy jó angol értelmező szótárból, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!

Ő próbálja bemagolni az anyagot, próbál átmenni a vizsgán, de megértés híján ez nem megy! Az sem segítene rajta, ha háromszor olvasná el az elsőre is érthetetlen tananyagot.

Ő az, aki gyenge jegyekkel bukdácsol végig az iskolán. Ő az, aki elmaradozik, majd lemorzsolódik a tanfolyamról. Ő az, aki „nem ért hozzá” és nem is érdekli. Többnyire nem is kérdez, nehogy kinevessék.

Természetesen, sok mindent elront, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Ha mégis muszáj csinálnia, akkor károkat fog okozni!
Aki ennyire nem érti a szavakat, az meghatározásként teljesen elégedett egy rokon értelmű szóval, azaz egy újabb azonossággal.

Ha megkérdezed tőle, hogy mi egy szó meghatározása, akkor egy rokon értelmű szóval felel. Például: Mi egy „szék”?
„Hokedli!”

Tanuláskor kezdetnek ez nem rossz, de ő gyakran ezt a szinonimát sem érti teljesen. Fokozatok egész során kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.
Ő csak az olyan kezdetleges szójegyzékeket kedveli, amelyeket ezen a dedós szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Az idegen szavak szótárai és a kétnyelvű szótárak többnyire ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De ez csak a megértés legalacsonyabb szintje: akármi egyenlő akármi mással.

Két-három szinonima, azaz rokon értelmű szó még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak két-három különböző dolog, amiket azonosnak tekintünk.

És aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.

Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés szintjeinek teljes során. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.
Egy kicsit jobb megértési szint a „kategorikus” gondolkodás. Erről fogok beszélni a következő videóban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

29. Kategóriás meghatározások

 

29. Kategóriás meghatározások

A különböző dolgokat azonosnak tekintő, buta embernél egy árnyalattal magasabb megértési szintű ember már kategóriákban gondolkodik. Az ilyen fafejű, vaskalapos gondolkodás beéri egy felületes osztályozással, a részleteket fel sem fogja.

A világból kb. annyit tud, hogy „A szabály az szabály!”, „Dohányozni tilos!”, és ”Minden férfi disznó”. Neki a papaya „valami gyümölcs”, a szkenner „talán számítógéphez kell”. A hozzá forduló mindegyik ember csak „panaszos” vagy „adófizető”.

Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!

De megeshet, hogy ez őt nem érdekli, mert ő már eleve mindent jobban tud (legalábbis szerinte)… Mindenre van egy sablonos (bár gyakran hibás) automatikus válasza.

Ha tanul, papagáj módjára bemagolja az anyagot: próbálja szó szerint megjegyezni. Talán még át is megy a vizsgán, de egy hét múlva már az egészet elfelejti!

Megértési szintje valójában alig különbözik az előző videóban említett „buta” emberekétől, bár ő nagyon okosnak hiszi magát. Ám ha már csinálni kell, amit tanult, ha alkalmazni kell a tudását, akkor rögtön kiderülnek a gondok…

Igazándiból semmit sem ért kellőképpen, csak a korábban hallottakat szajkózza. Csak azt hallod tőle, amit előző este a tévében mondtak. Cselekedeteit nem az ésszerűség irányítja, hanem az „így kell, mert így szoktuk”. Az élete csupa „kell” és „tilos”.

Természetes, hogy sok kárt okoz, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Fölényesen okoskodik, de csinálni nem tudná.

Ha megkérdezed tőle, mi a „szék” meghatározása, akkor egy kategóriával felel, például: „ülőbútor”. Ha megkérdezed, mi a „van” szó jelentése, kiderül, hogy szerinte ez „létige”. A tényleges jelentést, meghatározást nem tudja elmondani.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ezen a kezdetleges szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Kezdésnek ez nem rossz, de ő többnyire ezt a kategóriát sem érti: hogy mi tartozik bele, mi nem, és miért. További fokozatokon kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.

Az ilyen színvonalú hitvány szójegyzékekben és tankönyvekben alig találsz igazi meghatározást. Ezek csak általánosságokat vagy rokon értelmű szavakat adnak meg. Ebből arra is következtethetsz, hogy az írójuk mennyire nem értett a dolgához, és mennyire nem bízhatsz meg a szakértelmében…

Az igénytelen szótárak sokszor csak ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De sajnos ez csak a megértés egy nagyon alacsony szintje: minden hasonló dolgot egyformának tekint; mind egyenlő ezzel a halmazzal.

Egy halmaz, egy kategória, egy fajta, egy besorolási osztály megadása még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak több hasonló dolog, amiket azonosnak tekintünk.

Nagy baj, hogy épp a legnépszerűbb zöld szótárunkban ilyen igénytelen a meghatározások nagy része. És aki csak ilyen kezdetleges kisszótárt használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.

Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés további szintjein is. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A kategóriáktól sokkal jobb megértési szint a „hasonlóságokban gondolkodás”. Erről fogok beszélni a következő videóban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

30. Formai meghatározások

 

30. Formai meghatározások

Ahogy mondtam, ezeknek a videóknak nem célja, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, ha esetleg magadra ismernél egy-egy hiba hallatán, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Az átlagemberek (azaz nem kiemelkedően okos emberek) gondolkodási szintje a hasonló dolgokra emlékezés, amikor formai szempontból el tudja mondani a külsőségeket, „tud pár adatot”, de nem tud eleget a „miértekről”, okokról és következményekről.

Ez a „Már láttam ilyesmit” szintje, amiből még nem lesz önálló cselekvés, legfeljebb ügyetlen próbálkozás vagy károkozás.

Az ilyen tanulónak „képi memóriája” van, tehát emlékszik hasonló dolgokra, vagy arra, hogy az oldal jobb alsó sarkán olvasott róla (de hogy mit?…) Hasonlóságokban gondolkodik. Jobb esetben ezen a szinten felismer apró különbségeket, rosszabb esetben még azt sem.

Sokszor bizonytalan, „úgy emlékszik”, „azt hiszi, hogy úgy olvasta…”, de valójában nem azt csinálja, amit a papíron olvasott, hanem azt utánozza, amit a társaitól látott, hiszen az egy szemmel látható, érthető hasonló példa volt.

Beszélgetés közben neki is folyton eszébe jutnak hasonló esetek, hasonló gondok.

Bár ez egész jó szint, azaz teljesen elfogadott az átlagemberek között, mégis messze van az ideálistól, a valódi szakértelemtől, hozzáértéstől. A kocsid javítását, vagy egészségedet sose bíznád olyanra, aki csak ilyen szinten ért hozzá!

Valójában az ilyen szinten gondolkodó ember igen sok gonddal, problémával küzd.

Ha megkérdezed tőle, mi egy szó meghatározása, akkor kezdetleges magyarázattal vagy egy formai leírással felel. Például: Mi egy „szék”? „Egy személy részére való ülőbútor.”, vagy „Négylábú bútordarab”.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ilyen hiányosan írtak (tehát sajnos maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).

Egy ilyen színvonalú szótár csak a formát írja le, viszont nem adja meg legfontosabbat: a dologhoz tartozó összefüggéseket, a vele okozható hatást, a hozzá kapcsolódó akciót. Mire használható?

Mit csinálunk vele? A dolog célja, alkalmazása többnyire hiányzik belőle.

Vajon megennél-e egy gombát, amelynek csak a kinézetét írta le a gombászkönyv, azt viszont nem írja, hogy ehető vagy mérgező?

Vajon bevennél-e egy tablettát, ha szép a színe és alakja, de nem ismered a hatását, nem tudod, mire való és mit okoz?

Az ilyen hatást, alkalmazást, összefüggéseket leíró meghatározás neve az „akciómeghatározás”.

Például a Magyar értelmező kéziszótárban tízből kilenc meghatározásban nincsen benne az akciómeghatározás, csak a forma felületes leírása, vagy egy kategória. Ezzel a gondolkodás egy alacsony szintjén rögzíti olvasóit, és sohasem juttatja el a teljes fogalmi megértésig.

Az ilyen szótár neve szakkifejezéssel „kisszótár”, amelyben a meghatározások gyakran nem elegendők, hogy tényleges fogalmat kapj a szóról.

A szótár külső méretre nagy is lehet, de a minősége miatt ez csak egy „kisszótár”: a benne megadott jelentések nem elég teljesek a teljes fogalmi megértés eléréséhez.

Nem igazán segít a csak kategóriákat, vagy csak egy-két rokon értelmű szót tartalmazó szójegyzék, és az ilyen kisszótár is elégtelen az igazi megértéshez.

Aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos sosem éri el a profikra, szakemberekre jellemző teljes fogalmi megértés szintjét. Sosem fog fogalmakban gondolkodni.

Ne érd be a bukott szocialista rendszer elavult szótárának szándékosan megtévesztő magyarázataival! Ők a közvélemény formálására (más szóval népbutításra) írtak szótárt, nem a tanítás céljaira. Nem véletlen, hogy az iskolákban nem szeretnek szótárt használni. Te se hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak el kell juttatnia a teljes megértésig. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A következő videóban a teljes fogalmi megértésről fogok beszélni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

31. Teljes fogalmi meghatározások

 

31. Teljes fogalmi meghatározások

Az ember ideális esetben teljesen érti a szöveget, abban minden egyes szót, ezek minden oda illő jelentését, és a jelentések minden összefüggését a kapcsolódó dolgokkal. Az ilyen emberre mondják, hogy „tud”, „ért hozzá”, avagy „jó szakember”.

Például aki fogalmi szinten ért egy receptet, az könnyedén el is tudja készíteni az ételt, amiről olvasott. Ismer minden anyagot, eszközt. Tudja, hogy a receptben milyen változtatás mit okozna, és mi miért fontos. Neki nincs szüksége szótárra. Ő már „tud főzni”.

Felismeri az egyes anyagokat és eszközöket (ez a forma), emellett tudja a velük okozható hatásokat, következményeket (más szóval: akciót).
Röviden: forma + akció.

Ez a „fogalmi gondolkodás”, avagy „teljes fogalmi megértés”.

Az életünk során tanult meghatározások, fogalmak szabják meg a gondolkodási képességünket. Ha rosszul tanítottak, ha csak felületes megértést kaptunk, akkor épp olyan felületesen fogjuk végezni a tevékenységet is. Nem tudjuk a következményeket, hatásokat. És ez bizony gyakran visszaüt.

Ha alaposan értjük a szakterületen használt szavakat és összefüggéseket, akkor alkalmazni is jól tudjuk a tanultakat.

A szótárakon kívül egy anya, tanár, mérnök, főnök is ilyen meghatározásokat használ, amikor tudást ad át neked, amikor elmagyaráz egy tudnivalót.

Egy meghatározás elmondja, hogy a szó által kifejezett dolognak milyenek a jellemzői, mitől miben tér el – mint a hasonlóságokban és különbségekben gondolkodás esetén.

Ám az igazán jó meghatározás még azt is elmondja, hogy a szóval kifejezett dolog mit csinál, mit old meg: mire használható, mik a hatásai.

Egy étel készítésekor sem elég csak a hozzávalókat ismerni, hanem az elkészítés módját is tudni kell. Melyik hozzávalóval mit csinálsz?
Tehát megint csak: forma + akció.

Az alkalmazás szempontjából visszafelé megvizsgálva ezt: a teljes fogalmi megértés birtokában képes leszel elérni a kívánt hatást, eredményt a formák célszerű átrendezésével, alakításával. A fő kérdés: „Hogyan fogom alkalmazni ezt?”

Az előző videókban beszéltem az azonosságokban gondolkodásról, a kategóriákban gondolkodásról, a hasonlóságokban és különbségekben gondolkodásról, most pedig a fogalmi gondolkodásról. Ezen a négy fokozaton viszi végig az olvasóit a Wikiszótár.hu minden egyes meghatározásával, egészen fel a „teljes fogalmi megértés” szintjéig. Ebben különbözik az igénytelen szójegyzékektől, és a tanulás során alig segítő kisszótáraktól.

Márpedig ha mindegyik szónál érted a vele kifejezett formát és akciót, akkor teljesen érted az egész szöveget is. Ezt a szintet nyújtjuk az olvasóinknak.
A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

32. A lemorzsolódás

 

32. A lemorzsolódás

Lemorzsolódásnak nevezik a tanárok azt a jelenséget, hogy egy tanfolyam tanulói közül egyre többen maradoznak el, sorra hagyják abba idő előtt a tanulást.

Talán téged is érdekel, néha mitől nincs kedve tanulni még annak sem, aki alapos, szorgalmas tanuló. Tegyük fel, hogy gondos tanuló lévén utánanéz, ha nem ért valamit a tankönyvben.

A szótárak különfélék, és sajnos a legelterjedtebbek annyira kezdetleges, annyira hiányos meghatározásokat tartalmaznak, hogy az nem elég a teljes megértéshez. Tehát akkor sem biztos, hogy megkap minden fontos tudnivalót, ha utánanéz egy szótárban.

Igenám, de aki nem tudja, hogy mit kéne megkapnia egy szótártól; aki nem tudja, hogy mit jelent a teljes megértés, az azt hiszi, nincs is több elérhető adat! (Ugye láttad az előző videókat?)
Mellesleg: tudtad-e, hogy a legtöbb tanuló még ma is a szavak jelentésének elferdítésére és a szocialista eszmék terjesztésére szánt kéziszótárt használja?! Ez a bukott rendszer titkos fegyvere, amely még ma is terjeszti butaságot.

Szóval a tanuló próbálja megérteni, erőlködik, szenved, agyal. Mégsem érti.

Nincs más megoldás: ő maga próbálja kitalálni, mit jelenthet az, amit a könyvben és szótárban nem írtak meg. Csak néhány adatot adtak meg (például csak a formát, a kinézetet), ő pedig szépen kitalálja a hiányzó részeket (például az akciót, hogy milyen hatást okoz). Ez a szokásos hozzáállás. Tehát mindent megtesz, hogy valahogy megértse. Elég korrekt a részéről, nem?

Maga a hiányos és elavult szótár kényszeríti arra, hogy a tanuló találjon ki valamit!
Két dolog történhet:
1) Sikerül jól kitalálnia, vagy már eleve tudta. Nagyszerű, így semmi gond nem lesz.
2) És sajnos ez sokkal gyakoribb: hamis elképzelést alakít ki a szóról. Mást hisz, mint amit az igazából jelent. De mivel ő találta ki, ezért igaznak hiszi!

Ezt követően erre a tévhitre alapozva fogja tovább tanulni a tárgyat. Csakhogy innen kezdve semmi sem áll össze. Az egész értelmetlen, felfoghatatlan! Egyre több a nehézsége, és még többet erőlködik, agyal, hogy megértse. Innen kezdve már fárasztó, idegölő a tanulás. Eszébe sem jut, hogy azzal lehet a gond, amit ő talált ki – rosszul.

Ez az egy félreértés aztán megsemmisíti minden tudását ezzel a tárggyal kapcsolatban: lehetetlenné teszi, hogy bármi továbbit megértsen belőle. Utálni fogja és csak bajt csinál vele.
Tudja, hogy valami nincs rendben: nem érti eléggé és nem is tudná alkalmazni, amit tanult. Azt hiszi, hogy Ő A BUTA, mert nem képes megérteni! Ugye hallottál már olyat, hogy „hülye vagyok a matekhoz”. Pedig csupán hiányosak voltak az adatai. Méghozzá az alapoknál!

Így hát nem akar tanulni. Próbálja elkerülni, megúszni. Rövidesen rosszul érzi magát a tanulás gondolatára is. Esetleg ténylegesen beteg lesz. Mindenképpen menekülni fog, meglóg, aminek sok formája lehetséges: például mással foglalkozik, játszik. Fontosabb dolga akad. Idővel szakot vált, más iskolába megy. Ha nagyobb a baj, már kerüli az iskolát, inkább bulikba jár, haverokkal csavarog, és még jó, ha nincsenek öngyilkos gondolatai!

A megoldás egyszerű: először is HASZNÁLJ EGYSZERŰBB TANKÖNYVET, amit könnyű megérteni. Keress egyszerűbb magyarázatot arról, amit tanulsz. Egyes tankönyvírók szeretnek szakkifejezésekkel vagdalkozni. Ne hagyd, hogy már az elején megutáltassák veled az egész szakterületet!

Amikor már jól érted az egészet egy egyszerűbb könyvből, akkor majd érthetőbb lesz az is, amiben elakadtál.
Másrészt: ha nincs kitől kérdezni, fogj egy NAGYOBB SZÓTÁRT, amiben valódi, teljes meghatározás van, és ami leírja a lényeget is, nem csak egy-két hiányos adatot. Helyesebben nem is egyet, hanem TÖBB szótárt. Nézd végig az összes elérhető szótárt az egyszerűbbektől a bonyolultabbak felé haladva, amíg egy TELJES és érthető meghatározást nem találsz! Manapság már ott a net is, ahol bármiről megtalálhatók a helyes adatok.

Én is ezt szoktam tenni, ha ilyen nehéz szavakba akadok munka közben. Sosem hagyom, hogy a hiányos adatok, a rossz szótárak miatt elmenjen a kedvem az egésztől.

Amikor tényleg érted, rájössz, hogy ez olyan egyszerű!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

33. A teljes fogalmi megértés

 

33. A teljes fogalmi megértés

A tanulással az a célunk, hogy új képességeket szerezzünk, hogy megtanuljuk, hogyan használjuk egy dolgot, tárgyat, hogyan csináljunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk. Tehát a cselekvés, az akció megismerése a lényeg! A szótárban is ezt keressük. Minden meghatározásnak tartalmaznia kell ezt. E nélkül nem sokat ér!

Egy fogalom megértésekor a minimális elvárás a „forma plusz akció” ismerete, avagy bővebben: a tisztázott dolog felismerése a formai sajátságai alapján (a kinézete, valamint hogy mihez hasonlít és mihez nem), plusz annak ismerete, hogy ehhez milyen akció tartozik, azaz mire használható, milyen hatás, változás érhető el vele.

A fogalom egy dolog megértett lényege.

Jó példa egy fogalom megmutatására egy krumpli gyurmafigurája, amelynek a „tömege” plusz „jelentéstartalma” (a „krumpli” címke) mutatja a fogalom két fő elemét: a felismerhető tömeget (azaz formát, hasonlóságokat és különbségeket), plusz a hozzá kapcsolódó jelentést: hogy minek tekintjük, mire való.

Ha értjük minden egyes jelentésnél a formát és a hozzá kapcsolódó akciót, akkor annál a jelentésnél elértük a teljes fogalmi megértést.

A szó mindegyik jelentésénél érteni kell a formát, ÉS a hozzá kapcsolódó akciót is.

Csak akkor éred el az egész szó teljes fogalmi megértését, ha már a szó minden egyes jelentését teljes fogalmi megértésig tisztáztad.

A helyreállt cselekvőség és kompetencia kulcsa a „teljes fogalmi megértés”: ettől leszel képes a kívánt hatás szerint alakítani a formákat.

Az akció-meghatározás nélkül ezt soha nem lehet elérni!

Attól még nem lesz „teljes” megértésed, ha egy szó mindegyik meghatározását elolvastad egy „kisszótárban”, például a Magyar értelmező kéziszótár” szócikkében, amelyekben a meghatározások többnyire hiányosak, tehát csak a formát írják le, vagy pedig csak egy-két rokon értelmű szót vagy kategóriát adnak meg.

Amelyik meghatározás csak a formát, kinézetet írja le, az még csak a tömeg! Hol marad a lényeg? Mi a jelentéstartalma?

Minden egyes jelentésnél érteni kell a hozzá kapcsolódó akciót, hatásokat és a hasznát is: mire használható, hogyan és miért?

Végül is azért tanulsz, hogy használd a tudásodat, hogy csináld, amit tanultál, igaz? Ezt hogyan érhetnéd el, ha nem érted minden egyes szóról, minden egyes jelentésről, hogy mit okozhatsz vele, ha nem tudod, mi a hatása, mire használható? Ezért olyan fontos az akciómeghatározás!

Egy ige esetében is kell mindkettő: nem elég a változás, az akció leírása, hanem azt is tudni kell, mi az a dolog, ami így változik.
Ahogy az előző videókban elmondtam, a gondolkodásmódtól, a tudatosság szintjétől függ, hogy ki milyen szótárt kedvel, milyet képes használni, „elfogadni”. Már a könyvespolcnál eldől a várható, elérhető tudásod! Amikor nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe! Ha a meghatározás hiányos, akkor a te tudásod is hiányos lesz, a megértésed is hiányos lesz.

Ha nem ragadsz le a legkönnyebb félmegoldásnál, ha szinonimaszótár helyett rendszeresen használsz jó értelmező szótárt, akkor javulni fog a megértési képességed és kompetensebb, sikeresebb leszel.

Most már tudod, mit kell látnod egy jó meghatározásban. (Segítek: forma, plusz akció.) Ne elégedj meg kevesebbel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

34. A csapda titka

 

34. A csapda titka

Most olyan titkot leplezek le, amit hiába keresel az oktatásról, tanulásról szóló szakkönyvekben, pedig nap mint nap tízezrével tesz tönkre életeket. Ezen áll vagy bukik a tudásod!
Amihez jól értesz, azt emiatt érted. Amihez pedig nem értesz, ott is ez az ok.

Ha tanár vagy, ezen múlik, hogy a tanulóid használni fogják-e a tanultakat, vagy helyette folyton rosszalkodnak.

Olyan sunyi, gonosz kis titok, hogy észre sem veszed, miközben ott lappang. Azt hiszed, hogy mindent figyelmesen megtanultál, jól érted, aztán egyszer csak kiderül, hogy mégsem érted. Hogy lehet ez?

Ez nagyon fontos: ha eddig is figyelmesen tanultál, különösen ha szótárt is használtál, mégis nehéz volt a tanulás, ha eddig azt hitted, hogy te nem tudsz tanulni, ha elhitted, hogy túl buta vagy ehhez, hát el kell árulnom, hogy tévedsz! Nem te vagy a buta! A tankönyv és a szótár volt hiányos!

Márpedig ha nem kaptál meg minden szükséges adatot elég érthető formában, akkor hogy várhatnák el tőled, hogy értsd is?!

No de mi is hiányzik, és hol?

Először is: a tanuló tanul, oktatják, de hiányos magyarázatot kap. A szövegben nem ért szavakat, ezért megnézi egy szótárban. De sajnos a szótárban is csak a dolog formáját írják le tömören, a többit a fantáziánkra bízzák…
A meghatározásokból hiányzik az akció: hogy mit okoznak, mire használhatók azok a dolgok.

Azt kérded, hogy lehet ez? Nos, talán a tankönyv írója maga sem értette teljesen. Talán a szótár írója nem tudta, hogy mit kellett volna elmagyaráznia és miért. Talán eszükbe sem jutott, hogy az olvasónak, tanulónak pusztán az ott megadott adatok alapján kell majd boldogulnia… Talán a szocialista korban az egykori szerzők csak a közvéleményt akarták formálni, és nem akarták, hogy a „nép” túl sokat okoskodjon. Vagy netán féltek, hogy kiderülnek a féltve őrzött titkaik, és ezért inkább minden szónál titokban tartották a lényeget…
Akárhogy is, mára ez a helyzet: nem teljesek a meghatározások. Ha alaposabban megnézed, a „Magyar értelmező kéziszótár” tíz meghatározásából kilencben csak a forma leírása van ott, de nincs benne az akciómeghatározás. Kilencven százaléka hiányos, használhatatlan!

Emiatt a tanulónak magának kell kigondolni valamit, hogy milyen hatások is tartozhatnak hozzá. Lehet, hogy sikerül kiokoskodnia. De még valószínűbb, hogy hamis választ talál ki. Hosszú távon pedig teljesen biztos, hogy sok téves elképzelést fog kialakítani.

Ráadásul sok teljesen hamis magyarázatot hall másoktól, akik szintén másoktól hallották a tévhitet, és a lánc elején megint csak egy kitalált elképzelést találunk, mint például a babonák esetében.

Tehát a hiányos meghatározás miatt ő maga találta ki az akciót, a jelentés lényegét, hogy mi okoz egy jelenséget, vagy mire használható az a dolog. Mivel ő találta ki, ezért teljesen biztos lesz benne, hogy így van, és úgy fog ragyogni az arca, mintha tényleg jól értené. Meggyőződése, hogy jól érti, pedig valójában teljesen téves az elképzelése.

Ez a titok! Ez a csapda!

Innentől kezdve nehéz lesz meggyőzni, hogy nem úgy van, ahogy gondolja! Ez a félreértés megsemmisítő hatású, mert innen kezdve nem érti jól a használatot, következményeket. Minden igaz adatot el fog utasítani, mert van egy saját elképzelése. Innen kezdve semmit sem lesz képes megtanulni arról a tantárgyból, szakmából, tudományból.

Ahogy a Murphy-törvény mondja: mindenkinek van könnyen érthető, bár működésképtelen elgondolása. Nos, ezek így születnek…

Miből is veheted észre ezt?

Ha doktor Bubó megnevezi a betegséget, de nem tudja meggyógyítani, akkor ő sem érti teljesen, hogy mi okozta.

Például régen hírhedt betegség volt a hajósok között a „skorbut”. Ettől a hajósok legyengültek, kihullottak a fogaik, vérzékennyé váltak. Nem tudták, hogy a vitaminok hiánya okozza.
Azt hitték, hogy értik az okát: isteni büntetés okozza. Később a „tudósok” más okokat jelöltek meg: káros kigőzölgések, lustaság, rézmérgezés vagy hideg okozza.
Rengeteg kitalált, hamis elképzelésük volt egy igaz, valós akciómeghatározás helyett. Emiatt észre sem vették, hogy szerencsétlen betegek mennyire kívánták a gyümölcsöket.
Amikor aztán elkezdtek savanyú káposztát vinni a hosszabb hajóutakra, a betegség megszűnt. Ma már ismerjük a C-vitamin hatásait, így bárki könnyen megelőzheti ezt a betegséget. Ehhez elég volt kb. kétmillió tengerész halála, és 400 év az ellenszer felfedezésétől számítva, ugyanis néhányan már ilyen régen észrevették, hogy a gyümölcsök gyógyítják a félelmetes „betegséget”.

Tehát összegezve:
1. Csak a formát ismeri fel.
2. Kigondol valamit, hogy mi lehet az ok, a vele kapcsolatos akció.
3. Azt hiszi, hogy érti, pedig nem.
4. Nem ért hozzá, bajt okoz.

Innentől kezdve az illetőnek nincs igénye arra, hogy jobban megértse a dolgot. Még ha aranytálcán teszik is elé az igazságot, ő nem hajlandó elfogadni. Neki már van válasza! (Márpedig ő nem hülye, nem tévedhet ekkorát!)

A végzetes félreértését két dolog mutatja ki:
1) óriási hibákat követ el, és hosszas vitákban magyarázza, neki van igaza, és mindenki más téved. Vagy pedig
2) semmit nem csinál azon a téren, teljesen visszahúzódik tőle, mert nem ért hozzá.

Miért nem cselekszik? Csupán ezért: nem érti!

Az emberek semmit sem tehetnek, ha nem ismerik a várható hatásokat, az összefüggéseket, azaz nincs meg nekik az összes szóhoz az odaillő akciómeghatározás! Az akciómeghatározások hiánya tétlen szemlélővé teszi az embereket.

Ha megértik a tényleges okokat és hatásokat, azaz a helyes akciómeghatározást, akkor egyszeriben megoldódnak a gondok.

És hogy ez miért fontos?

Mert akinek egy hiányos szótár szabja meg (avagy korlátozza) a megértési szintjét, az már az alapoknál el fog akadni.

Vannak kisszótárak, amikből nem érted meg eléggé. Vannak jó szótárak, amelyekben érthetően benne van, amit kerestél. És vannak hatalmas szótárak meg lexikonok, amikbe belefullad egy átlagos tanuló, annyira nehéz és tudományos a szövegezésük.

A kisszótárral alig fejlődsz, sőt inkább kinyírod magadat egy életre.

A hatalmas szótárba könnyű belefulladni a sok ismeretlen szó miatt.

A jó szótár eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

35. A tudatlanság története

 

35. A tudatlanság története

Most azt mesélem el nektek, hogyan jutott hatalomhoz a sötét ostobaság – a tiszta értelem, a józan paraszti ész helyett. Mindenki figyeljen!

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, amikor még iskola és tankönyv sem volt…

Kezdetben volt a gondolat. Tiszta, tökéletes, érthető gondolat. Mindenki értette.

Valaki Más azonban nem értette. Csak értetlenül bámult és szentül hitte, hogy ő tud mindent helyesen.

Ezért szólni kellett neki.

Elhangzott hát a szó a gondolat jelképeként. Jól meghatározott, érthető szó, ami jól kifejezte a gondolatot. Valaki Másnak azonban zavarosak voltak a gondolatai, ezért a szót sem értette: csak gagyogott és vigyorgott.

Így megszületett a meg nem értett szó. Valaki Más feje telis-tele volt félreértésekkel. Főként azt nem értette, hogy őt miért nem érti meg Mindenki.

Valaki Más társakat keresett – talált is olyanokat, akik ugyanazt értették félre, mint ő, ezért ezekben nagyon-nagyon egyetértettek.

Valaki Más nekifogott, hogy Mindenkivel elfogadtassa a saját gondolatait: a kusza, zavaros, érthetetlen gondolatokat. (Mindenki tudta, hogy ez nyilvánvaló ostobaság, ezért szóra sem méltatták: Mindenki hallgatott.)

Valaki Más nagy hangon hőzöngött, összefogott a többi értetlennel, segítségükkel feldiplomázta magát a legmagasabb bársonyszékekbe, majd onnan hirdette, hogy csakis neki lehet igaza.

Mindenki hallgatott, mert hallgatni sokkal könnyebb, mint Valaki Mást eljuttatni a megértésig, ha ennyire ostoba. Így csak Valaki Más szavai zengtek.

A dolgok még így is rendben mentek, amíg Mindenki maga tanította a gyermekeit az életre.

Amikor azonban (Valaki Más utasítására) Mindenki iskolába küldte a gyerekeit, ott pedig Valaki Más tanította a gyerekeket, akkor a kezdetben okos gyerekek egyre furcsábban kezdtek viselkedni: elkezdték nem érteni az egyszerű dolgokat, butaságokat csináltak, egyre rosszabbak lettek. Nem értették Valaki Más szavait, végül pedig már Valaki Más ostobaságait szajkózta Mindenki.

Végül is, nyilván sokkal többet tudnak Mindenkinél azok, akik ott fenn, a hatalom bársonyszékeiben ülnek. Ezt még csak megkérdőjelezni sem szabad!…
Hiszen ezt Mindenki tudja.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright