Címke Archívum: meghatározás

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

 

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

Vizsgáljuk meg részletesen, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Telefonokon és kis készülékeken a jobb felső sarokban a menüben, valamint a kezdő oldal közepén találod a keresés funkciót. Egy szó megnézéséhez írd be a keresőmezőbe a szót, aztán nyomd meg az Enter (vagy a Keresés) gombot.

Amikor megnyitsz egy szócikket, elsőként magát a szót látod, utána ott áll zárójelben a szófaja is. A szófajt a háttérszín is jelzi. Egy szónak többféle szófaja is lehet. Ezek egymás alatt külön részeken helyezkednek el.

Szintén külön egységkén láthatod azokat a jelentéseket, amelyeknek eltérő az eredete.

A meghatározásokat egymás alatt láthatod. Ezek első, legfontosabb részét vastag betűkkel írjuk, hogy a sok jelentés végigolvasása nélkül, könnyen kiválaszthasd a szövegedben használt jelentést.

Ez a vastag betűs magyarázat már önmagában is egy egyszerű meghatározás. Ha ezt jól érted, sokkal könnyebb lesz megérteni a meghatározás folytatását.

A meghatározások és példamondatok írásakor ügyelünk, hogy csak közismert szavakat használjunk. Ez körülbelül 2-3000 szót jelent. Mégis előfordulhat, hogy egy ismeretlen szóval találkozol.
Amikor a meghatározást olvasod, ügyelj arra, hogy ebben is érts minden szót! Ha nem érted, természetesen a továbbhaladás előtt ezt a szót is jól meg kell értened. Csak így lesz teljesen világos a meghatározás.

Minden meghatározás után legalább két példamondat áll. Ezek segítenek megérteni, hogy mit is jelent maga a meghatározás. Ezeket is olvasd el mindig! A példamonda-tokban vastag betűvel láthatod azt a címszót, amelyről a meghatározás szólt. Így még könnyebb megfigyelni a használatát.
A magyar nyelvben nagyon nehéz lenne mindig ragozás nélkül használni a szavakat. Ezért sokszor a címszó ragozott változata olvasható a példákban. Attól a szó még ugyanaz, csak más személyre vonatkozik.

Az ideális meghatározásainkban nincsenek rövidítések, sem szokatlan jelek, szimbólumok, amelyeket más szótárak túl gyakran használnak. Ezek nagyon megnehezítenék az olvasóink dolgát, hiszen ők nem azért nyitották meg a szótárt, hogy ilyenek jelentéseit keresgéljék, hanem azért, hogy azt a bizonyos szót megnézzék, ami a könyvükben szerepelt. A WikiSzótár.hu használata egy alsós tanulónak is könnyű.

Ugyanezért nem használunk fölösleges nyelvészeti szakkifejezéseket sem. Bár ezek nagyon szakszerűnek, tudományosnak hangzanak, az átlagos olvasó nem érti őket. Csak további zűrzavart okoznának, úgyhogy inkább teljesen kihagytuk az ilyeneket. Még a nyelvtani szakszavak meghatározásánál is kerüljük ezeket és a lehető legismertebb szavakat használjuk a meghatározásában.
A WikiSzótár.hu nem az akadémikusoknak és professzoroknak készül, hanem neked!

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

18. Teljes fogalmi megértés

 

18. Teljes fogalmi megértés

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Egy szócikk legfontosabb része a meghatározás. Nem is gondolnád, hogy ennek pontos megfogalmazása mennyire fontos. Sokszor igazi költészet, ahogy az odaillő szavakat megválogatom, mert tudom, hogy az olvasóm megértési képessége, okossága, később pedig sikeressége is ezen múlik.

A könnyű megértést segíti a vastag betűs első két-három szavas leírás. Ezt sokszor be is helyettesítheted a keresett szó helyére, úgy is értelmes a mondatod.

Egy tárgy, azaz főnév meghatározásában a régebbi szótárak sokszor csak a formát írták le. Például felolvasom neked egy régebbi értelmező szótárunk meghatározását:

„Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab.”

Vajon mi lehet ez? Ágy? Polc? Virágtartó? Sámli vagy szék? Ez csak a formát írja le!
Egy valódi meghatározásból visszafelé gondolkodva is ki kell derülnie, hogy mit határoz meg, hiszen az olvasó éppen ezt szeretné megérteni.
Elárulom: ezt a tárgyat evés, munka, tanulás közben szoktuk használni, hogy rárakjunk más tárgyakat, ezen együnk vagy dolgozzunk. Így már világosabb, hogy az „asztal” meghatározását olvastam fel, igaz?

Csak akkor jössz rá, hogy ez a tárgy mi, ha azt is elárulom, mire való. Mire használjuk, mit okoz, vagy éppen fordítva: mit okoz az, ha nincs ott ez a dolog.

Egy másik példában hiába sorolnám a jellemzőket, nem találnád ki, milyen anyagról beszélek. Csak a hatása árulja el. Próbáljuk ki: Savanyú, fehér por, vízben jól oldódik. Tudod már, mi ez?

Egy átlagos olvasó a teljes vegyi képletéből sem tudja, mi ez: C6H8O6. Ha kémiai szakkifejezéseket sorolnék, akkor sem értenéd jobban.
Jó, elárulom mit csinál: javítja az egészségünket, véd a megfázás és fertőzések ellen. Télen nélkülözhetetlen táplálék-kiegészítő. Hiánya lehetővé teszi betegségek kialakulását, a fogak kilazulását. És még sorolhatnám.

Kitaláltad? Igen, ez a C-vitamin!

E két példából is láthatod, mennyire fontos a meghatározásban a dolog hatása: mit okoz, illetve mit okoz a hiánya. Egy ige esetében mindig megadjuk a változást, mozgást, amiről az ige szól, de néha az is nagyon fontos, hogy ki vagy mi végzi azt a cselekvést. Ki, mi szokta azt tenni? Mi az a tárgy vagy „tömeg”, amire az ige jellemző?

Ha azt mondom: „esik”, nem mindegy, hogy egy tárgy esik, vagy az eső. Enélkül nehéz megérteni, hogy miről akart szólni az a meghatározás. Ilyen „apróságokon” múlik, hogy te teljesen érteni fogod-e a szót.

A tárgy jellemzői, azaz a „tömeg” leírása, no meg az általunk hozzá kapcsolt „jelentés”, azaz a hatások, összefüggések megadása – a két fő adat, amelyek együtt lehetővé teszik egy fogalom teljes megértését. Ez sajnos nem volt szempont a korábbi szótárainkban. Csak a WikiSzótár.hu meghatározásai nyújtják ezt.

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

20. Példátlan példák

 

20. Példátlan példák

Ebben a videóban tovább részletezem, hogy a példamondatok mire valók.

A WikiSzótár.hu minden meghatározása után két-két dőlt betűs példamondat is olvasható. Ezekben vastag betűvel láthatod a címszót, hogy könnyebben értsd a használatát.

A példamondatok eszedbe juttatják azokat az eseteket, amikor már hallottad a szót ilyen értelemben használni, és megmutatják, hogyan szokás használni azt.
Segítenek még pontosabban megérteni a meghatározást, mert itt láthatod, hogy kire, mire jellemző a szóval kifejezett dolog.

Ahogy a meghatározások esetében, itt is ügyelünk rá, hogy teljes mondat legyen, tehát mindig szerepel benne legalább az alany és az ige. Ha bármelyiket kihagyjuk, vagy nem elég jellemző, akkor a mondat nem segít eléggé megérteni a szót.

Például ha a „főz” ige meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A szakács levest főz. Mindig jó illat van, amikor anyám főzi az ebédet.” Ezekben az alany jellemzően foglalkozik azzal a tevékenységgel.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: Ő főz. Valaki főz. Egy nő főz.

Ezekben az alanyra nem jellemző a tevékenység – igazából azt sem tudod, hogy kiről van szó.

Egy főnév meghatározása esetén a mondat olyan igét tartalmaz, amelyet jellemzően azzal a főnévvel használunk.

Például ha a „kalapács” főnév meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A kovács kalapáccsal lapítja a vasat. A kalapács könnyen beveri a szöget a falba.”
Ezekben az ige jellemző a főnévre.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: „Elvesztettem a kalapácsot. Hol van a kalapács?” Ezekben az ige nem jellemző a főnévre. Emiatt olyan példamondatokat használunk, amik könnyen eszedbe juttatják a szóval kifejezett jelentést.
Arra is ügyeltünk, hogy a példamondatban a meghatározott szófajban használtuk a szót, ne valami más alakját használjuk. Például nem helyes a „főz” (ige) példamondataként ez: „A főzés a szakács feladata.”

Itt a „főzés” főnév már nem az az ige, amiről a meghatározás beszél. Sajnos a régi szótárak erre nem ügyeltek.
Amikor megpróbálsz megérteni egy új szót és magad is példákat keresel a használatára, akkor először a mi példamondatainkat érdemes utánozni. Utána automatikusan eszedbe jutnak olyan szólások, kifejezések, amikben már sokszor hallottad a szót.

Végül már szabadon tudod használni a szót – ekkor értetted meg teljesen.

Még arra is ügyeltünk, hogy kerüljük a rossz emlékeket felkavaró példamondatokat.

Ráadásként a példamondatok tartalmazzák az olyan fontos egyéb tudnivalókat, amelyek nem a meghatározásba valók.

Mindig olvasd el a WikiSzótár.hu példáit!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright