Címke Archívum: meghatározás

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

 

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

Vizsgáljuk meg részletesen, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Telefonokon és kis készülékeken a jobb felső sarokban a menüben, valamint a kezdő oldal közepén találod a keresés funkciót. Egy szó megnézéséhez írd be a keresőmezőbe a szót, aztán nyomd meg az Enter (vagy a Keresés) gombot.

Amikor megnyitsz egy szócikket, elsőként magát a szót látod, utána ott áll zárójelben a szófaja is. A szófajt a háttérszín is jelzi. Egy szónak többféle szófaja is lehet. Ezek egymás alatt külön részeken helyezkednek el.

Szintén külön egységkén láthatod azokat a jelentéseket, amelyeknek eltérő az eredete.

A meghatározásokat egymás alatt láthatod. Ezek első, legfontosabb részét vastag betűkkel írjuk, hogy a sok jelentés végigolvasása nélkül, könnyen kiválaszthasd a szövegedben használt jelentést.

Ez a vastag betűs magyarázat már önmagában is egy egyszerű meghatározás. Ha ezt jól érted, sokkal könnyebb lesz megérteni a meghatározás folytatását.

A meghatározások és példamondatok írásakor ügyelünk, hogy csak közismert szavakat használjunk. Ez körülbelül 2-3000 szót jelent. Mégis előfordulhat, hogy egy ismeretlen szóval találkozol.
Amikor a meghatározást olvasod, ügyelj arra, hogy ebben is érts minden szót! Ha nem érted, természetesen a továbbhaladás előtt ezt a szót is jól meg kell értened. Csak így lesz teljesen világos a meghatározás.

Minden meghatározás után legalább két példamondat áll. Ezek segítenek megérteni, hogy mit is jelent maga a meghatározás. Ezeket is olvasd el mindig! A példamonda-tokban vastag betűvel láthatod azt a címszót, amelyről a meghatározás szólt. Így még könnyebb megfigyelni a használatát.
A magyar nyelvben nagyon nehéz lenne mindig ragozás nélkül használni a szavakat. Ezért sokszor a címszó ragozott változata olvasható a példákban. Attól a szó még ugyanaz, csak más személyre vonatkozik.

Az ideális meghatározásainkban nincsenek rövidítések, sem szokatlan jelek, szimbólumok, amelyeket más szótárak túl gyakran használnak. Ezek nagyon megnehezítenék az olvasóink dolgát, hiszen ők nem azért nyitották meg a szótárt, hogy ilyenek jelentéseit keresgéljék, hanem azért, hogy azt a bizonyos szót megnézzék, ami a könyvükben szerepelt. A WikiSzótár.hu használata egy alsós tanulónak is könnyű.

Ugyanezért nem használunk fölösleges nyelvészeti szakkifejezéseket sem. Bár ezek nagyon szakszerűnek, tudományosnak hangzanak, az átlagos olvasó nem érti őket. Csak további zűrzavart okoznának, úgyhogy inkább teljesen kihagytuk az ilyeneket. Még a nyelvtani szakszavak meghatározásánál is kerüljük ezeket és a lehető legismertebb szavakat használjuk a meghatározásában.
A WikiSzótár.hu nem az akadémikusoknak és professzoroknak készül, hanem neked!

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

18. Teljes fogalmi megértés

 

18. Teljes fogalmi megértés

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Egy szócikk legfontosabb része a meghatározás. Nem is gondolnád, hogy ennek pontos megfogalmazása mennyire fontos. Sokszor igazi költészet, ahogy az odaillő szavakat megválogatom, mert tudom, hogy az olvasóm megértési képessége, okossága, később pedig sikeressége is ezen múlik.

A könnyű megértést segíti a vastag betűs első két-három szavas leírás. Ezt sokszor be is helyettesítheted a keresett szó helyére, úgy is értelmes a mondatod.

Egy tárgy, azaz főnév meghatározásában a régebbi szótárak sokszor csak a formát írták le. Például felolvasom neked egy régebbi értelmező szótárunk meghatározását:

„Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab.”

Vajon mi lehet ez? Ágy? Polc? Virágtartó? Sámli vagy szék? Ez csak a formát írja le!
Egy valódi meghatározásból visszafelé gondolkodva is ki kell derülnie, hogy mit határoz meg, hiszen az olvasó éppen ezt szeretné megérteni.
Elárulom: ezt a tárgyat evés, munka, tanulás közben szoktuk használni, hogy rárakjunk más tárgyakat, ezen együnk vagy dolgozzunk. Így már világosabb, hogy az „asztal” meghatározását olvastam fel, igaz?

Csak akkor jössz rá, hogy ez a tárgy mi, ha azt is elárulom, mire való. Mire használjuk, mit okoz, vagy éppen fordítva: mit okoz az, ha nincs ott ez a dolog.

Egy másik példában hiába sorolnám a jellemzőket, nem találnád ki, milyen anyagról beszélek. Csak a hatása árulja el. Próbáljuk ki: Savanyú, fehér por, vízben jól oldódik. Tudod már, mi ez?

Egy átlagos olvasó a teljes vegyi képletéből sem tudja, mi ez: C6H8O6. Ha kémiai szakkifejezéseket sorolnék, akkor sem értenéd jobban.
Jó, elárulom mit csinál: javítja az egészségünket, véd a megfázás és fertőzések ellen. Télen nélkülözhetetlen táplálék-kiegészítő. Hiánya lehetővé teszi betegségek kialakulását, a fogak kilazulását. És még sorolhatnám.

Kitaláltad? Igen, ez a C-vitamin!

E két példából is láthatod, mennyire fontos a meghatározásban a dolog hatása: mit okoz, illetve mit okoz a hiánya. Egy ige esetében mindig megadjuk a változást, mozgást, amiről az ige szól, de néha az is nagyon fontos, hogy ki vagy mi végzi azt a cselekvést. Ki, mi szokta azt tenni? Mi az a tárgy vagy „tömeg”, amire az ige jellemző?

Ha azt mondom: „esik”, nem mindegy, hogy egy tárgy esik, vagy az eső. Enélkül nehéz megérteni, hogy miről akart szólni az a meghatározás. Ilyen „apróságokon” múlik, hogy te teljesen érteni fogod-e a szót.

A tárgy jellemzői, azaz a „tömeg” leírása, no meg az általunk hozzá kapcsolt „jelentés”, azaz a hatások, összefüggések megadása – a két fő adat, amelyek együtt lehetővé teszik egy fogalom teljes megértését. Ez sajnos nem volt szempont a korábbi szótárainkban. Csak a WikiSzótár.hu meghatározásai nyújtják ezt.

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

20. Példátlan példák

 

20. Példátlan példák

Ebben a videóban tovább részletezem, hogy a példamondatok mire valók.

A WikiSzótár.hu minden meghatározása után két-két dőlt betűs példamondat is olvasható. Ezekben vastag betűvel láthatod a címszót, hogy könnyebben értsd a használatát.

A példamondatok eszedbe juttatják azokat az eseteket, amikor már hallottad a szót ilyen értelemben használni, és megmutatják, hogyan szokás használni azt.
Segítenek még pontosabban megérteni a meghatározást, mert itt láthatod, hogy kire, mire jellemző a szóval kifejezett dolog.

Ahogy a meghatározások esetében, itt is ügyelünk rá, hogy teljes mondat legyen, tehát mindig szerepel benne legalább az alany és az ige. Ha bármelyiket kihagyjuk, vagy nem elég jellemző, akkor a mondat nem segít eléggé megérteni a szót.

Például ha a „főz” ige meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A szakács levest főz. Mindig jó illat van, amikor anyám főzi az ebédet.” Ezekben az alany jellemzően foglalkozik azzal a tevékenységgel.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: Ő főz. Valaki főz. Egy nő főz.

Ezekben az alanyra nem jellemző a tevékenység – igazából azt sem tudod, hogy kiről van szó.

Egy főnév meghatározása esetén a mondat olyan igét tartalmaz, amelyet jellemzően azzal a főnévvel használunk.

Például ha a „kalapács” főnév meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A kovács kalapáccsal lapítja a vasat. A kalapács könnyen beveri a szöget a falba.”
Ezekben az ige jellemző a főnévre.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: „Elvesztettem a kalapácsot. Hol van a kalapács?” Ezekben az ige nem jellemző a főnévre. Emiatt olyan példamondatokat használunk, amik könnyen eszedbe juttatják a szóval kifejezett jelentést.
Arra is ügyeltünk, hogy a példamondatban a meghatározott szófajban használtuk a szót, ne valami más alakját használjuk. Például nem helyes a „főz” (ige) példamondataként ez: „A főzés a szakács feladata.”

Itt a „főzés” főnév már nem az az ige, amiről a meghatározás beszél. Sajnos a régi szótárak erre nem ügyeltek.
Amikor megpróbálsz megérteni egy új szót és magad is példákat keresel a használatára, akkor először a mi példamondatainkat érdemes utánozni. Utána automatikusan eszedbe jutnak olyan szólások, kifejezések, amikben már sokszor hallottad a szót.

Végül már szabadon tudod használni a szót – ekkor értetted meg teljesen.

Még arra is ügyeltünk, hogy kerüljük a rossz emlékeket felkavaró példamondatokat.

Ráadásként a példamondatok tartalmazzák az olyan fontos egyéb tudnivalókat, amelyek nem a meghatározásba valók.

Mindig olvasd el a WikiSzótár.hu példáit!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

26. A megértés

 

26. A megértés

Te egy gondolkodó, szellemi lény vagy. Az állatok nem képesek ilyen magas szintű megértésre, mint te – ebben különbözöl tőlük.

A megértés az ember legfontosabb képessége. Kellő megértés nélkül az ember értelmetlenül cselekszik, sőt károkat okoz, pusztít.

Bizonyára láttál már olyan barkácsolót, aki nem értett hozzá, ezért csak még jobban elrontotta a készüléket ahelyett, hogy megjavította volna…

A megértéseden múlik, hogy jól csinálod-e a dolgodat, vagy nem értesz hozzá. Hogy jól értesz-e a feladataidhoz, vagy pedig semmihez sem értesz.

A te megértési képességeden múlik, hogy hajlandó vagy-e másokkal megbeszélni dolgokat, vagy akár egyáltalán szóba állni velük, vagy pedig bezárkózol és magányosan élsz.

Igen, vannak nehéz esetek is, akikkel nem szívesen állunk szóba, de sosem leszel képes őt megváltoztatni, ha nem is szólsz hozzá, és te nem vagy hajlandó megérteni őt.

Mások megértésén múlik, hogy szereted-e az embereket, vagy pedig neheztelsz rájuk, őket hibáztatod a bajokért, vagy akár gyűlölöd őket, és ezen nem is tudsz változtatni. A te megértéseddel javíthatsz a családi, házassági problémákon is.

A megértéseden, hozzáértéseden múlik, hogy milyen jó szakember vagy, mennyit keresel, hogyan élsz. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire érted a munkádat, a környezetedet, vagy akár a világ működését. Az egész életed minősége ettől függ.

De vajon mitől függ a te megértési képességed?

Természetesen attól, amit már tudsz! Amit eddig megértettél, megtanultál. Márpedig ez fejleszthető!
Amit jól tudsz, jól ismersz, azzal kapcsolatban jól átlátod a helyzetet, könnyen találsz megoldásokat, és könnyedén tanulsz meg újdonságokat is, ha kell. Például szakmai kérdésekben biztos nagyon jó vagy.

Amihez viszont nem értesz eléggé, azzal nem szívesen foglalkozol, mert nincs kellő megértésed. Gondolj csak egy jogi szövegre, vagy akár az adóbevallásra.

Egyáltalán nem mindegy, milyen tudást, milyen megértési képességet kaptál szüleidtől, az iskolától. Nézd meg, mennyire értelmesek azok, akik alacsony sorban, műveletlen, értetlen emberek közt nőttek fel. Többnyire nem sokban különböznek a környezetüktől. Nekik sokkal kisebb a tudásuk és gyengébb a megértési képességük is, mint az értelmesebb, okosabb szülők gyerekeinek.

De ezen még most is lehet változtatni. Csak tanulás, megértés kérdése! A jobb megértést el lehet sajátítani.

Sőt: senki sem születik mindentudóként. Mindenkinek tanulnia kell. A jobb megértést olvasással, tanulással szerezzük meg.

Érthető, jó tananyag, jó meghatározások, jó szótár. Ezek a megértés elsajátításának eszközei.

Ha igaz adatokat, összefüggéseket olvasol, és érted is, akkor belül te is tudod, hogy ez az igazság. És utána alkalmazni is tudod, amit jól megértettél.

Ha zavaros, érthetetlen a szöveg, akkor jó meghatározásokra van szükséged, hogy kibogarászhasd, mit is akar mondani. Ilyenkor célszerű megkérdezni egy ismerőst, aki ért is hozzá.

De mit tehetsz, ha nincs a közeledben ilyen „élő szótár”, aki elmagyarázza? Feladod, vagy tovább keresel? Márpedig ha feladod, sosem fogod teljesen érteni!

Szóval: megelégszel az első zavaros válasszal, amit feldob a kereső a netről, vagy pedig addig keresgélsz, amíg igazi, érthető és teljes választ találsz?

Nos, ebben a megértési színvonalban különbözik egy gyenge szótár és a WikiSzótár.hu. A rossz tananyagok, a hiányos, gyenge szótárak csak egy-két rokon értelmű szót adnak meg magyarázatként, a WikiSzótár.hu pedig a teljes fogalmat érthetően elmagyarázza.

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megértést szerzel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

28. Azonosító meghatározások

 

28. Azonosító meghatározások

A most következő videókban azért beszélek a gondolkodásmódokról, hogy képes légy felismerni a buktatókat és jobb szintre tudd hozni magadat. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Semmiképp nem az a cél, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess.

Az emberekre négyféle fő gondolkodásmód jellemző: azonosító, kategóriás, összehasonlító vagy a fogalmi gondolkodás.

Ezeket a megértési szinteket a meghatározások minősége eredményezi, amelyeket egy személy a szüleitől, a környezetétől és az iskolában tanult. Ezek párhuzamba állíthatók a butasággal, fafejűséggel, az átlagos gondolkodással, illetve jó esetben az ötletességgel, eszességgel, intelligenciával.

Ezek a gondolkodásmódok, ezek az értelmi színvonalak alapvetően megszabják, hogy az illető mit képes megérteni, és hogyan lehet vele megértetni új ismereteket. Ezekben különbözik egymástól a buta és az eszes tanuló; a segédmunkás és a mérnök.

Az igazán zavaros, fafejű, nehéz felfogású ember azonosságokban gondolkodik, azaz teljesen különböző dolgokat tekint egyformának. Neki a „csira = csíra”, az „avar = haraszt”, a „hitel = kölcsön”, a „felemás = másfeles”, a „koncepció egy ruhafajta”. Neki a „tanul” az „bifláz”, a „házi feladat = kitolás”, a „tanár” = ellenség” és „minden tananyag = mittudomén”.
A segítségre szoruló tanuló ezen a szinten van az esetek túlnyomó többségében (legalábbis azon a területen, ahol segíteni kell neki).
Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, vagy ha lefordítanád neki egy jó angol értelmező szótárból, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!

Ő próbálja bemagolni az anyagot, próbál átmenni a vizsgán, de megértés híján ez nem megy! Az sem segítene rajta, ha háromszor olvasná el az elsőre is érthetetlen tananyagot.

Ő az, aki gyenge jegyekkel bukdácsol végig az iskolán. Ő az, aki elmaradozik, majd lemorzsolódik a tanfolyamról. Ő az, aki „nem ért hozzá” és nem is érdekli. Többnyire nem is kérdez, nehogy kinevessék.

Természetesen, sok mindent elront, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Ha mégis muszáj csinálnia, akkor károkat fog okozni!
Aki ennyire nem érti a szavakat, az meghatározásként teljesen elégedett egy rokon értelmű szóval, azaz egy újabb azonossággal.

Ha megkérdezed tőle, hogy mi egy szó meghatározása, akkor egy rokon értelmű szóval felel. Például: Mi egy „szék”?
„Hokedli!”

Tanuláskor kezdetnek ez nem rossz, de ő gyakran ezt a szinonimát sem érti teljesen. Fokozatok egész során kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.
Ő csak az olyan kezdetleges szójegyzékeket kedveli, amelyeket ezen a dedós szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Az idegen szavak szótárai és a kétnyelvű szótárak többnyire ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De ez csak a megértés legalacsonyabb szintje: akármi egyenlő akármi mással.

Két-három szinonima, azaz rokon értelmű szó még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak két-három különböző dolog, amiket azonosnak tekintünk.

És aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.

Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés szintjeinek teljes során. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.
Egy kicsit jobb megértési szint a „kategorikus” gondolkodás. Erről fogok beszélni a következő videóban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

30. Formai meghatározások

 

30. Formai meghatározások

Ahogy mondtam, ezeknek a videóknak nem célja, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, ha esetleg magadra ismernél egy-egy hiba hallatán, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Az átlagemberek (azaz nem kiemelkedően okos emberek) gondolkodási szintje a hasonló dolgokra emlékezés, amikor formai szempontból el tudja mondani a külsőségeket, „tud pár adatot”, de nem tud eleget a „miértekről”, okokról és következményekről.

Ez a „Már láttam ilyesmit” szintje, amiből még nem lesz önálló cselekvés, legfeljebb ügyetlen próbálkozás vagy károkozás.

Az ilyen tanulónak „képi memóriája” van, tehát emlékszik hasonló dolgokra, vagy arra, hogy az oldal jobb alsó sarkán olvasott róla (de hogy mit?…) Hasonlóságokban gondolkodik. Jobb esetben ezen a szinten felismer apró különbségeket, rosszabb esetben még azt sem.

Sokszor bizonytalan, „úgy emlékszik”, „azt hiszi, hogy úgy olvasta…”, de valójában nem azt csinálja, amit a papíron olvasott, hanem azt utánozza, amit a társaitól látott, hiszen az egy szemmel látható, érthető hasonló példa volt.

Beszélgetés közben neki is folyton eszébe jutnak hasonló esetek, hasonló gondok.

Bár ez egész jó szint, azaz teljesen elfogadott az átlagemberek között, mégis messze van az ideálistól, a valódi szakértelemtől, hozzáértéstől. A kocsid javítását, vagy egészségedet sose bíznád olyanra, aki csak ilyen szinten ért hozzá!

Valójában az ilyen szinten gondolkodó ember igen sok gonddal, problémával küzd.

Ha megkérdezed tőle, mi egy szó meghatározása, akkor kezdetleges magyarázattal vagy egy formai leírással felel. Például: Mi egy „szék”? „Egy személy részére való ülőbútor.”, vagy „Négylábú bútordarab”.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ilyen hiányosan írtak (tehát sajnos maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).

Egy ilyen színvonalú szótár csak a formát írja le, viszont nem adja meg legfontosabbat: a dologhoz tartozó összefüggéseket, a vele okozható hatást, a hozzá kapcsolódó akciót. Mire használható?

Mit csinálunk vele? A dolog célja, alkalmazása többnyire hiányzik belőle.

Vajon megennél-e egy gombát, amelynek csak a kinézetét írta le a gombászkönyv, azt viszont nem írja, hogy ehető vagy mérgező?

Vajon bevennél-e egy tablettát, ha szép a színe és alakja, de nem ismered a hatását, nem tudod, mire való és mit okoz?

Az ilyen hatást, alkalmazást, összefüggéseket leíró meghatározás neve az „akciómeghatározás”.

Például a Magyar értelmező kéziszótárban tízből kilenc meghatározásban nincsen benne az akciómeghatározás, csak a forma felületes leírása, vagy egy kategória. Ezzel a gondolkodás egy alacsony szintjén rögzíti olvasóit, és sohasem juttatja el a teljes fogalmi megértésig.

Az ilyen szótár neve szakkifejezéssel „kisszótár”, amelyben a meghatározások gyakran nem elegendők, hogy tényleges fogalmat kapj a szóról.

A szótár külső méretre nagy is lehet, de a minősége miatt ez csak egy „kisszótár”: a benne megadott jelentések nem elég teljesek a teljes fogalmi megértés eléréséhez.

Nem igazán segít a csak kategóriákat, vagy csak egy-két rokon értelmű szót tartalmazó szójegyzék, és az ilyen kisszótár is elégtelen az igazi megértéshez.

Aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos sosem éri el a profikra, szakemberekre jellemző teljes fogalmi megértés szintjét. Sosem fog fogalmakban gondolkodni.

Ne érd be a bukott szocialista rendszer elavult szótárának szándékosan megtévesztő magyarázataival! Ők a közvélemény formálására (más szóval népbutításra) írtak szótárt, nem a tanítás céljaira. Nem véletlen, hogy az iskolákban nem szeretnek szótárt használni. Te se hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak el kell juttatnia a teljes megértésig. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A következő videóban a teljes fogalmi megértésről fogok beszélni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

33. A teljes fogalmi megértés

 

33. A teljes fogalmi megértés

A tanulással az a célunk, hogy új képességeket szerezzünk, hogy megtanuljuk, hogyan használjuk egy dolgot, tárgyat, hogyan csináljunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk. Tehát a cselekvés, az akció megismerése a lényeg! A szótárban is ezt keressük. Minden meghatározásnak tartalmaznia kell ezt. E nélkül nem sokat ér!

Egy fogalom megértésekor a minimális elvárás a „forma plusz akció” ismerete, avagy bővebben: a tisztázott dolog felismerése a formai sajátságai alapján (a kinézete, valamint hogy mihez hasonlít és mihez nem), plusz annak ismerete, hogy ehhez milyen akció tartozik, azaz mire használható, milyen hatás, változás érhető el vele.

A fogalom egy dolog megértett lényege.

Jó példa egy fogalom megmutatására egy krumpli gyurmafigurája, amelynek a „tömege” plusz „jelentéstartalma” (a „krumpli” címke) mutatja a fogalom két fő elemét: a felismerhető tömeget (azaz formát, hasonlóságokat és különbségeket), plusz a hozzá kapcsolódó jelentést: hogy minek tekintjük, mire való.

Ha értjük minden egyes jelentésnél a formát és a hozzá kapcsolódó akciót, akkor annál a jelentésnél elértük a teljes fogalmi megértést.

A szó mindegyik jelentésénél érteni kell a formát, ÉS a hozzá kapcsolódó akciót is.

Csak akkor éred el az egész szó teljes fogalmi megértését, ha már a szó minden egyes jelentését teljes fogalmi megértésig tisztáztad.

A helyreállt cselekvőség és kompetencia kulcsa a „teljes fogalmi megértés”: ettől leszel képes a kívánt hatás szerint alakítani a formákat.

Az akció-meghatározás nélkül ezt soha nem lehet elérni!

Attól még nem lesz „teljes” megértésed, ha egy szó mindegyik meghatározását elolvastad egy „kisszótárban”, például a Magyar értelmező kéziszótár” szócikkében, amelyekben a meghatározások többnyire hiányosak, tehát csak a formát írják le, vagy pedig csak egy-két rokon értelmű szót vagy kategóriát adnak meg.

Amelyik meghatározás csak a formát, kinézetet írja le, az még csak a tömeg! Hol marad a lényeg? Mi a jelentéstartalma?

Minden egyes jelentésnél érteni kell a hozzá kapcsolódó akciót, hatásokat és a hasznát is: mire használható, hogyan és miért?

Végül is azért tanulsz, hogy használd a tudásodat, hogy csináld, amit tanultál, igaz? Ezt hogyan érhetnéd el, ha nem érted minden egyes szóról, minden egyes jelentésről, hogy mit okozhatsz vele, ha nem tudod, mi a hatása, mire használható? Ezért olyan fontos az akciómeghatározás!

Egy ige esetében is kell mindkettő: nem elég a változás, az akció leírása, hanem azt is tudni kell, mi az a dolog, ami így változik.
Ahogy az előző videókban elmondtam, a gondolkodásmódtól, a tudatosság szintjétől függ, hogy ki milyen szótárt kedvel, milyet képes használni, „elfogadni”. Már a könyvespolcnál eldől a várható, elérhető tudásod! Amikor nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe! Ha a meghatározás hiányos, akkor a te tudásod is hiányos lesz, a megértésed is hiányos lesz.

Ha nem ragadsz le a legkönnyebb félmegoldásnál, ha szinonimaszótár helyett rendszeresen használsz jó értelmező szótárt, akkor javulni fog a megértési képességed és kompetensebb, sikeresebb leszel.

Most már tudod, mit kell látnod egy jó meghatározásban. (Segítek: forma, plusz akció.) Ne elégedj meg kevesebbel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright