Kategória Archívum: szótár

1. Mi a szótár? Bemutatkozás

Videóblog sorozat 1. rész

 

Helló! Sarkadi Zsolt vagyok.

Sokan szótáríróként ismernek. Viccesen azt is mondhatnám: szófaragó.

Én legszívesebben nyelvészmérnöknek nevezem magamat. Nem azért, mert megmérem a nyelvemet, nem is azért, mert megmérem a szavakat.

Sokkal inkább azért, mert mérnöki pontossággal, tudományos alapossággal végzem a nyelvészi munkámat.

Ha a te gyermekednek gondjai vannak a tanulással (vagy akár saját magadnak is), akkor választ fogsz kapni a nehézségekre ebből a videó sorozatból.

2. Mennyibe kerül a nemtudás?

videóblog sorozat 2. rész

 

A mai világ a NEMTUDÁSON alapul

A mai világ a NEMTUDÁSON alapul: nem tudod mitől hízol meg, nem tudod mitől fáj a fejed, nem tudod hogyan kereshetnél többet.

Pedig ezeket mind lehet tudni!

Mitől keres olyan sokat egy ügyvéd? Ért a törvényekhez – de ez csak a látszat! Azért keres olyan sokat, mert TE NEM értesz a törvényekhez!

És ha bármit nem értesz, ha bármit nem tudsz, annak TE fizeted meg az árát.

Mért fizetsz olyan sokat a szerelőnek? Mert te nem értesz hozzá.

Ha értenéd, te magad is meg tudnád csinálni: egyszerűen csak elolvasod a törvényt, érted és alkalmazod. Egyszerűen csak elolvasod a használati utasítást, érted és használod. Egyszerűen csak elolvasod a tankönyvet, értesz hozzá és diplomád, jó kereseted lesz.

Ilyen egyszerű jómódúvá válni!

3. A butaság egyetlen oka

videóblog sorozat 3. rész

 

A most következő néhány videóban arról fogok beszélni, milyen jelekből tudhatod, hogy értelmező szótárra van szükség, méghozzá azonnal!

Ne olvass tovább, ha nem értesz egy szótAz első jel, amit a legkönnyebb észrevenni, ha TUDOD, hogy nem értettél egy szót. Miközben olvasol, egyáltalán nem érted a szót, és elképzelésed sincs, hogy mit jelenthet. Ilyenkor sokan azt javasolják, hogy csak olvass tovább. Mint már említettem, ez HAZUGSÁG! Ne hidd el!

Ha az iskolában nincs rá lehetőség, legalább otthon nézz utána a szó jelentésének, mert az okosság csökkenésének egyetlen oka az ilyen érthetetlen vagy félreértett szó, pontosabban az ilyen szavak sokasága.

4. A diszlexia nem betegség

videóblog sorozat 4. rész

 

Továbbra is arról fogok beszélni, milyen jelekből tudhatod, hogy értelmező szótárra van szükség, méghozzá azonnal!

Nézz utána egy szótárbanAz előző videóban említettem az akadozó olvasást. A rosszul olvasó gyerekekre sokszor ráfogják, hogy diszlexiás. Ez közismert jelenség a mai iskolákban.

A diszlexia egy görög eredetű szó. Első része a „disz” azt jelenti: hiányzó. Második része a „lexisz” azt jelenti: szó. Azaz „ismeretlen szó”, amelynek nem tudod a jelentését. És tényleg nincs más oka: ismeretlen, tisztázatlan szavak.

Az olvasás megtanulása valójában a szavak jelentésének megtanulása.

5. Mitől zavaros a tananyag?

Videóblog sorozat 5.

 

Mitől zavaros a tananyag?

Most további tünetekről fogok beszélni, amelyekből tudhatod, hogy értelmező szótárra van szükség, méghozzá azonnal!

Fontos tudni, hogy a gyerek nem a „tárgyat” nem érti, hanem csak a szót! Sok szót, de csak egyes szavakat.

Mindig csak egyetlen szónak nézel utána, (vagy tanárként csak egyetlen szót magyarázol el) és apránként újra jól megy a tanulás. Ezt bizonyítja, hogy a rossz tanulókat korrepetáló tanárok az egyes szavak elmagyarázásával mennyire sikeresek.

A helyes és türelmes tanítás, szótárazás után a saját iskolai tanáraik sokszor el sem hiszik, hogy a gyerek pár hónap alatt ötösre megtanulta az egész tananyagot. Szerintük ez lehetetlen.

Emiatt fontos tudni, hogy mikor kell a szótárért nyúlni. Már az első jelekre figyelj, és ne várd meg, amíg annyira zavaros lesz a tananyag, hogy már külső segítség kell.

Amikor zavaros egy mondat, akkor ott, abban a mondatban, vagy közvetlenül előtte volt valami, amit nem értettél. Azonnal keresd meg, hogy melyik szó az, aztán nézz utána egy szótárban!

Amint nem világos, hogy mit is akart mondani, amint „nem áll össze” a mondandója, ott van egy szó, amit meg kell nézned.

Amint meglepődsz, hogy „Mi van?!” máris volt valami furcsa szó. A szó egy jelentését sokszor ismered is, de az író más értelemben használta.

Csak a szótár segít!

Amikor azt hallod, hogy egy barátod rosszul használ egy szót, pedig nem is azt jelenti, máris tudhatod, hogy nem nézte meg a szótárban. Valószínűleg csak ő talált ki hozzá egy jelentést.

Ilyen gyakran félreértett szó a „körlevél”. Ez olyan levelet jelent, amelyet egy központ küld ki egyszerre sok ismert címzettnek. Például az adóhivatal az adózóknak. De egy ideje sok netező azt hiszi, hogy olyan levelet jelent, amit ő küldött el, aztán sok kézen át visszajutott hozzá. Ez tévedés!

Különösen a gyakran használt rövid szavaknak van nagyon sok jelentése. Ezeket mind ismerni kell, máskülönben gyakran bajba kerülsz!

Én magam is jártam úgy, hogy egy receptben félreértettem az „illetve” szót. Az állt benne: „20 dkg vaj, illetve zsír”. Én mindkettőt belekevertem a tésztába. Gondolhatod, hogy szétfolyt a süteményem.

Nagyszótár Tanulóknak 0. kötetEzekből a nyelvtani szerepű, rövid szócskákból, toldalékokból és jelekből olyan sok van, hogy egy egész vaskos kötetet kitesznek. Ezek a magyar nyelv legnehezebb szavai!

Ha egy mondatot nem értesz tisztán, ha furcsa, hogy mit is jelent, akkor azonnal vedd elő a szótárt! Könnyen lehet, hogy ilyen apróságokon múlik a jó jegyed, és később a jó kereseted, jó életed is!

A következő videóban arról mesélek majd, hogyan rontják el az emlékezetet az ismeretlen szavak.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!


 
Copyright

6. Miért hagy ki az emlékezeted?

Videóblog sorozat 6.

 

Miért hagy ki az emlékezeted?

Most arról fogok beszélni, hogyan rontják le az emlékezőképességet a szavak, amelyeket olvasás közben nem értesz.

Ez azért fontos, mert érdemes azonnal utánanézni egy jó szótárban, hogy ezek mit jelentenek. Ha nem teszed, pár perc múlva azt veszed észre, hogy nem emlékszel, mit olvastál a lap tetején; nem tudod felfogni, miről is szól az írás, sőt: nemsokára olyan érzésed támad, hogy üres a fejed.

Ugyanez történt, ha nem tudsz szó szerint megjegyezni egy verset vagy szabályt, és ha nem tudod visszamondani amit olvastál. Csak meg kéne értened benne azt a néhány fura szót, aztán újra elolvasni az egészet.

Ha nem teszed, elkezded butának érezni magad és rosszul fogsz emlékezni a tanultakra. Ha emlékszel is valamire, másképp mondod, mint ahogy olvastad és nem emlékszel pontosan, hogy mit is mondott a tanár.

Talán emlékszel, hogy a „lap jobb alsó sarkán volt leírva”, de elfelejted, amit olvastál. Talán még a lapon lévő képre is emlékszel, de a fontos tudnivalót nem tudod elmondani és egyáltalán nem tudod alkalmazni. Bizony ezt is az a néhány fránya kifejezés okozza, amiket nem értesz!

Ha ezeknek utánanézel a szótárban, egyszeriben érthetőbb lesz az egész.

Ugyanez a jelenség történik, amikor néhány hónap vagy akár több év elteltével újra elolvasol egy könyvet, és azt veszed észre, hogy időközben új bekezdéseket csempésztek bele. Mintha ezek korábban ott sem lettek volna.

Pedig a könyved végig ott állt a polcodon.

Ezt az okozza, hogy az új szó, amit nem értettél, egy üres folt marad az emlékezetedben. Ha a szót nem érted, természetesen az egész mondatnak sincs értelme, így nem fogod megjegyezni. És amelyik oldalon ilyen üres szavak és mondatok voltak, az egész oldal is üressé válik.

A könyvet egy idő múlva a sarokba vágva találod meg, és csak annyira emlékszel belőle, hogy nagyon nehéz olvasmány. Már nem is érdekel, sőt idegesít…

Te pedig azt hiszed, hogy nem értesz hozzá, hogy te ehhez buta vagy, ez a tantárgy neked túl magas. Pedig csak pár szó a vétkes.

Így múlnak el a nagy tervek, nagy álmok, célok. Ha időben megnézted volna a könyv végén a szójegyzéket, vagy a wikiszótár.hu meghatározását, akkor még most is remek könyv lenne, és a tantárgy is érdekelne…

Ha azon kapod magad, hogy sokáig habogsz, amikor fel kéne idézned a tanultakat, ha nem jut eszedbe, amit olvastál, akkor gyorsan vedd elő újra a könyvet, szótárazd ki az ismeretlen szavakat, és legközelebb biztosan nem fogsz leégni miattuk!

A következő videón arról fogok beszélni, mi okozza az órán elkalandozást, hogy miért nem figyel oda a tanuló az iskolai órákon.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

7. Ki lusta a tanulásra?

Szótár videóblog sorozat 7.

 

Miért NEM figyel oda a gyerek az órán?

Most arról fogok beszélni, miért NEM figyel oda a gyerek az órán.

Gyakran előfordul, hogy egy tanulónak elkalandoznak a gondolatai, ábrándozik az órán, mondhatni: lélekben „elment mozizni” Ez nem csak a szerelmes kamaszoknál fordul elő, hanem a főiskolai, egyetemi előadásokon, a munkahelyi értekezleteken, sőt akár még tévézés közben is.

Ez a folyamat is azzal kezdődött, hogy EGYETLEN szót nem értett. Emiatt nem értette a mondatot, aztán azt a részt sem. Végül az egész nem érdekli, és máris másfelé jár az esze. Naná, hiszen azt érti!

Az csak látszat, hogy a gyerek rosszaság vagy lustaság miatt firkál, játszik, tanulás helyett!

Nekiült tanulni, rászánta az idejét. OTT VAN! Tehát nem lusta rá. Ő tanulná, ha értené! De nem érti. Már annál a fura szónál elakadt, amit először nem értett benne.

Ugyanez történt a könyvvel is, amit el akartál olvasni. Érdekelt, kíváncsi voltál rá (tehát nem voltál sem lusta, sem rossz). Aztán sorra jöttek a szavak, amiket nem értettél, és amiknek nem néztél utána. Egyre fárasztóbb, egyre unalmasabb lett a könyv. Nem is olyan jó…

Egyszer csak azon kapod magad, hogy olvasás helyett a konyhában teszel-veszel; rájössz, hogy fontosabb dogod is van és nem is érsz rá olvasni. A sztori mindig ugyanúgy ér véget: sosem fogod végigolvasni.

Amikor az ember tanulni vagy olvasni akart, de aztán mégiscsak más dolga támadt, ha hirtelen fontosabb problémái lettek, akkor mindig ugyanaz történt, mint az ábrándozó tanulóval: NEM ÉRTETTE!

Nem értette, és NEM IS NÉZETT UTÁNA!

Ha olvasás közben azonnal kikerested volna a szójegyzékből, egy szótárból vagy akár a netről azt a fránya szót, aztán jól meg is értetted volna, hogy mit jelent, akkor továbbra is érdekelne a könyv.

No persze szótárazni soká tart…

NEM! Ez csak két perc! Az tart soká, hogy hónapokig hozzá sem nyúlsz a könyvhöz. Vagy soha többé!

Ha már az első érthetetlen szótól kezdve mindegyiket megkérdezted volna a tanártól (vagy ha érthetően elmagyaráztad volna nekik, kedves tanár kolléga), akkor nem aludna az egész osztály!

Ha nem csupa érdeklődő, kíváncsi, ragyogó tekintet szegeződik rád, mint az elsősöknél, akkor garantált, hogy már sok órával (vagy évvel) ezelőtt sok-sok szót nem értettek meg a tanulóid. Azokat mind be kell pótolni!

Igenám, de feltartja a tanárt, ha folyton közbekérdeznek!

NEM! Az tartja fel az egész osztályt ÉS a tanárt, hogy az egész fejezetet újra kell tanulni, újra kell tanítani, mert ettől kezdve semelyik tanuló nem érti sem ezt a részt, sem az utána következőket.

Ráadásul utálni fogják a tantárgyat is!…

Ha pedig a tanár nem mondta el, akkor MAGADNAK KELL KISZÓTÁRAZNI ezeket a szavakat.

A következő videóban arról fogok beszélni, hogy mi okozza az egyeseket és a bukásokat.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!


 
Copyright

8. Muszáj megbukni?

videóblog sorozat 8.

 

Muszáj megbukni?

Ahogy ígértem, most arról fogok beszélni, hogy mi okozza az egyeseket és bukásokat. Vigyázat, 18 éven felülieknek szóló titkokat is elmondok! No, vágjunk bele!

Hogyan is bukik meg egy tanuló?

NEM TUDJA! Az egész tantárgyat nem érti. Pontosabban: annyira nem érti, hogy amit mégis tud, az semmire sem használható. Valójában még a megbukott tanulók többsége is tud valamennyit arról a tárgyról!

Ha szerencsés, akkor időben elviszik egy magántanárhoz, aki visszamegy vele a tan-könyv elejére és az alapoktól kezdve megtanítja neki az egészet. Nem tesz mást, csak tisztáz minden szót, amit a gyerek nem ért, és a butának bélyegzett gyerek egyszeriben okos, érti az anyagot. Jól tudja, jól használja, felzárkózott a többiekhez! (Sok-sok ilyet ismerek. Ebből élnek a magántanárok – igen sokan.)

Hoppá! Mi is történt itt?

Akkor most okos, vagy buta a gyerekünk? Ha egy nyári szünet alatt megtanulta az egész éves tananyagot, akkor mégiscsak van esze! Mi is történt? Egyszerű: az iskolában nem tanították meg. És ezt még írásba is adták: egyest adtak neki tudás helyett.

Mi az iskola dolga?

Hogy tanítsa meg a gyereket arra, amit nem tud.

A gyerek eljár az órákra, leckét ír, olvassa a tankönyvet, mégis rossz jegyet kap. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az iskola nem végezte el a dolgát: nem tanította meg a gyereket.

Úgy kéne tanítani, hogy a rossz tanuló is értse. Ez nem a tanár, hanem a rendszer hibája. Még a tanároknak sem tanítják a főiskolán, hogy mit okoznak a nehéz szavak a tanulóknak.

A rossz tanulók többsége igenis végezte a dolgát, megtette, amit a tanár kért tőle. És a kettes, hármas is rossz jegy! Én semmiképp nem szeretnék egy kettessel végzett fogorvos keze alá kerülni. És te hogy vagy ezzel?

A bukás azt jelenti, hogy a közoktatás bajban van.

Nem tudták megtanítani a gyereket, sőt: őt hibáztatják emiatt. A megbuktatás valójában segélykérés, hogy a szülő vagy egy magántanár végezze el az iskola feladatát.
Lássuk, mi a különbség a rossz és jó tanulók között.

A rossz tanuló azt hiszi, hogy az iskola meg fogja tanítani, hogy a tankönyv jó, és hogy elég valamit tudni, amit az órán hallott. Az órán nem kérdez, nem használ szótárt és nem néz utána semminek. Soha nem akar felelni, mert nem érti. Egy idő után teljesen feladja, és végül tényleg nem is tanul.

A kitűnő tanuló: ő odafigyel, érti az új anyagot. Az órán kérdez és szívesen felel. Otthon figyelmesen elolvassa a tankönyvet is. Amit nem ért, annak utánanéz. Ha nem ért valamit, akkor visszamegy addig a részig, amit nem értett, tisztázza, és csak így halad tovább. Szótárt használ, és ha kell, segítséget kér a szüleitől, barátaitól. Ezt hívjuk szorgalomnak.

Figyeltél?! A jó tanuló szótáraz és minden egyes szót ért! Ha nem, akkor visszamegy és szótáraz. A rossz tanuló meg elhiszi, hogy ő a buta, pedig ez nem igaz!

SZÓTÁRAZZ!

A következő videóban arról fogok beszélni, hogy mi okozza az idegességet tanulás közben.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!


 
Copyright

9. Stresszes tanulók

 

9. Stresszes tanulók

Ahogy ígértem most arról fogok beszélni, hogy mi okozza az idegességet, feszültséget tanulás közben.

Egy tanuló nagyon sokszor él stressz hatása alatt: fenyegeti a közelgő felelés, fél a dolgozattól, ideges a vizsga gondolatától is. Teljesítenie kell, de tudja, hogy nem tud.
Emiatt közvetlenül az óra előtt akar felkészülni vagy puskát ír a vizsgára. De miért is? Természetesen azért, mert biztos benne, hogy nem érti teljesen, nem jegyezte meg azt a részt, és nem is tudja eléggé.

Ha már láttad az előző videókat, akkor te is tudod, hogy ennek nem a rossz memória az oka, hanem csak egyes szavak, amelyeket nem ért eléggé.
Ha ezeknek mind utánanéz a szótárban, egyszeriben csodák történnek! Érti, meg tudja jegyezni; egyszerű és világos az egész.

Csak figyeld meg, hogy viselkednek és hogy érzik magukat felelés előtt azok, akik tényleg teljesen értik az összes szakkifejezést, és ezzel a tananyagot is. Alig várják, hogy feleljenek, mert tudják! Nem lenne rossz neked is mindig így érezni magadat, igaz?!

Mitől vagy ideges?

Ha viszont nem ért egyes szavakat, akkor az anyagrész is nehéz lesz. Még az is zavarni fogja, ha tanulás közben nézi, figyeli valaki.
Ilyenkor aztán ideges lesz a tanulástól, utálni fogja az iskolát; a lányokon könnyen kitör a hiszti, a sírás. A nagyszájú gyerek gáncsoskodik, hibáztat: szerinte rossz a tanár, vacak a könyv, hülyeség az egész!

Ha a szülő segíteni próbál neki, akkor rögtön jön a „Hagyjál békén!” a „Ne szólj hozzám!” Sőt a segíteni próbáló tesóra, barátra, vagy akár a szülőre is ráförmed: az ő hibája, mert nem hagyta békén, miatta nem lehet tanulni…

Pedig valójában még mindig csak a leckével van a gondja. Abból is csak egyes szavakkal.

Ha nem tettem volna rendbe személyesen sok ezer ilyen szót az elakadt tanulóknál, akkor most nem merném ilyen határozottan mondani: minden más tünet csak következmény! A valódi ok mindig az, hogy egyes szavakat nem ért! Amint megérti ezeket, rögtön mosolyog és újra szép a világ!

De sajnos azt hiszi, hogy mással van gondja. Erőlködve, magolva próbálja megjegyezni… Sosem fog sikerülni!
Aztán mikor pár év iskolába járás után sok-sok szót (és egész tantárgyakat is) nem ért, akkor már utálni fogja az iskolát, sőt még az életet is. Bármi apróságért hőbörög, szemtelen, sőt bunkó.

Kamaszoknál előbb-utóbb hallhatod, hogy: „Engem nem ért meg senki”.

Hadd áruljak el neked valamit: a szótárírás nem jó üzlet! Csak azért csinálom már sok éve, mert biztosan tudom, hogy ez az igazi megoldás a bajaidra. Ha valaki, akkor én igazán megértelek! És tudom, hogy csak a szótárazás húz ki végleg ezekből a bajokból.

A következő videóban arról fogok beszélni, hogy mi okozza a szellemi kimerültséget, fáradtságot tanulás, olvasás közben.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

10. Fárasztó tanulás

 

10. Fárasztó tanulás

Ahogy ígértem most arról fogok beszélni, hogy mi okozza a szellemi kimerültséget, fáradtságot a tanulás, olvasás közben.

Nos, ennek megint csak az a szellemi erőfeszítés az oka, amikor megpróbálsz megérteni, vagyis inkább kitalálni olyan jelentéseket, amelyeket nem ismersz.

Azt már elmondtam, hogy ilyenkor szótáraznod kéne. Ehhez a legfontosabb tudnivaló, hogy miből ismered fel a tüneteket, ha ilyen szavakon mentél át.

Ettől egy idő után zavaros, ellentmondásos, érthetetlen lesz számodra a könyv (pedig az valójában helyes).
Ilyenkor következik az, hogy érthetőbb, egyszerűbb könyvet szeretnél, valakitől világosabb magyarázatot kérsz, vagy már nem is érdekel a könyv.

Mi okozza a kimerültséget?

Ha mégis tovább erőlteted az olvasást, akkor hamar elálmosodsz, tompa, nehéz felfogású leszel, szellemileg kimerülsz, mintha vatta lenne az agyad helyén. Kábának, butának érzed magad, és nem tudod megjegyezni, hogy mit olvastál eddig. Tapasztaltál már ilyet?

Itt is az lenne a helyes megoldás, hogy visszamész az elejére, és minden új vagy szokatlan szót, jelentést megnézel egy szótárban.

A tanulónak többnyire nincs választása: akkor is ott kell ülnie az órán, ha nem érti. Végig kell olvasnia a fejezetet akkor is, ha egy része nem volt világos neki.

Aztán eltelik egy hétvége, és alig emlékszik rá. A szünidőben igen gyorsan „elgyepesedik az agya”, és mindent elfelejt.

Ha sokáig így megy, ha éveken át úgy „tanul”, hogy valójában nem érti, akkor idővel nem is próbálja majd megérteni az új tananyagokat: csak ne bukjon meg.

Gyakran rosszalkodik, zavarja az órákat, ostobaságokat beszól, vagy éppen nagyon viccesnek tartja ezeket és idétlenül röhög mindenen – nem csak a vicceken.
Ez már igen nehéz helyzet: a több éves lemaradást csak nagyon türelmes, kitartó szótárazással lehet bepótolni. De még akkor is helyre lehet hozni.
Ha ő is akarja…

Igen, sajnos ilyen az átlagos középiskolás viselkedése. Nem véletlen, hogy az ilyenekből lesz később az átlagos felnőtt, aki alig jön ki a fizetéséből, minden este a tévé előtt bambul és a sör az egyetlen öröme.

A következő videóban arról fogok beszélni, hogy hol futunk bele a legtöbb érthetetlen, idegen szóba.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright