Categories
szótár

19. A meghatározás meghatározása

 

19. A meghatározás meghatározása

Ebben a videóban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

A WikiSzótár.hu ideális meghatározásainak ellenőrzésekor nagyon sok szempontra ügyelek, mert azon kívül, hogy minek kell bennük lenni, az is nagyon fontos, hogy mit nem szabad elhibázni. Döbbenetes, hogy mit tartottak régen meghatározásnak.

Ilyen az, ha önmagával határozzák meg a szót. Például a „taligáz” szót így határozzák meg: „taligán szállít”. A tanuló ebből még mindig nem tudja, hogy mi a „taliga” (Kétkerekű kis kézikocsit jelent). A szót más szavakkal kell meghatározni, amiket az olvasó már ismer. Csak így tudja megérteni a jelentését.

Még ennél is rosszabb a „körkörös meghatározás”. Az egyik szót azonosnak tekinti a másikkal, a másikat pedig azonosnak tekinti az elsővel. A „kémia” szerinte „vegytan”, ha pedig megnézed a „vegytan” jelentését, azt látod: „kémia”.

A szóra teljes meghatározást kell adni, mert a jelentése, használata általában nem egyezik teljesen egy másik szóval.

Szintén nem nevezhető valódi meghatározásnak, ha csak két-három rokon értelmű szót adnak meg, nem igazi meghatározást. Megnézed a „gömb” meghatározását, és azt látod: „gömbfelület, gömbtest.”

Ettől nem lettél okosabb! Két azonosság még mindig csak azonosság. Akár azt is mondhatta volna, hogy „akármi egyenlő akármivel”.

Ehelyett teljes fogalmi meghatározás kell.

Még ravaszabb általánosítás a „valaki-valami”. A „valaki” bármelyik személy lehet, azaz nem tudjuk, hogy ki. Más szóval: nem határozta meg, hogy ki. Pedig a szótáríró dolga éppen ez lenne!

Nézzünk egy ilyen meghatározást: „Valaki, aki valamit kezel”. Mit jelent ez?! SEMMIT! Gépet kezel? Felvonót? Labdát vagy jegyet? A „valaki-valami” miatt ez értelmetlen.

Egy igazi meghatározás ez lenne: „Egészségügyi szakember, aki betegeket vagy sérülteket kezel, gyógyít.” Ebből már tudhatjuk, hogy az „orvost” határozta meg.

Egy igazi meghatározás mindig megmondja, hogy milyen halmazba, csoportba tartozik az a személy vagy dolog.

Ha egy szótár tele van ezekkel a súlyos hibákkal, akkor bátran hajítsd a kukába. Semmit sem ér!

A WikiSzótár.hu ideális (azaz színes hátterű) cikkeiben ezekre mind ügyeltünk.

Emellett arra is vigyázunk, hogy helyesírás és nyelvhelyesség tökéletes legyen. Így akár helyesírási mintaként is használhatod a szócikkeinket, ha kétséged támad.

De a WikiSzótár.hu az alapossággal, mélyreható kutatásokkal is kiemelkedik a többi szótár közül. Sehol máshol nem találod meg az összes toldalék, írásjel és más nyelvtani szerepű rövid szó minden meghatározását. Ezek egy részét észre sem vette eddig a nyelvészet. Tudtad, hogy több mint 200 kötőszavunk van, nem csak az „és”? És azt tudtad, hogy több mint 500 névmást használunk, nem csak az „én-te-ő”-t. Így teszem a nyelvészetet mérnöki színvonalú tudománnyá!

A következő videóban tovább részletezem, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

20. Példátlan példák

 

20. Példátlan példák

Ebben a videóban tovább részletezem, hogy a példamondatok mire valók.

A WikiSzótár.hu minden meghatározása után két-két dőlt betűs példamondat is olvasható. Ezekben vastag betűvel láthatod a címszót, hogy könnyebben értsd a használatát.

A példamondatok eszedbe juttatják azokat az eseteket, amikor már hallottad a szót ilyen értelemben használni, és megmutatják, hogyan szokás használni azt.
Segítenek még pontosabban megérteni a meghatározást, mert itt láthatod, hogy kire, mire jellemző a szóval kifejezett dolog.

Ahogy a meghatározások esetében, itt is ügyelünk rá, hogy teljes mondat legyen, tehát mindig szerepel benne legalább az alany és az ige. Ha bármelyiket kihagyjuk, vagy nem elég jellemző, akkor a mondat nem segít eléggé megérteni a szót.

Például ha a „főz” ige meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A szakács levest főz. Mindig jó illat van, amikor anyám főzi az ebédet.” Ezekben az alany jellemzően foglalkozik azzal a tevékenységgel.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: Ő főz. Valaki főz. Egy nő főz.

Ezekben az alanyra nem jellemző a tevékenység – igazából azt sem tudod, hogy kiről van szó.

Egy főnév meghatározása esetén a mondat olyan igét tartalmaz, amelyet jellemzően azzal a főnévvel használunk.

Például ha a „kalapács” főnév meghatározásához akarunk példákat adni, akkor ilyen lenne két jó példamondat: „A kovács kalapáccsal lapítja a vasat. A kalapács könnyen beveri a szöget a falba.”
Ezekben az ige jellemző a főnévre.

Nem segít az emlékek felidézésében az ilyen példamondat: „Elvesztettem a kalapácsot. Hol van a kalapács?” Ezekben az ige nem jellemző a főnévre. Emiatt olyan példamondatokat használunk, amik könnyen eszedbe juttatják a szóval kifejezett jelentést.
Arra is ügyeltünk, hogy a példamondatban a meghatározott szófajban használtuk a szót, ne valami más alakját használjuk. Például nem helyes a „főz” (ige) példamondataként ez: „A főzés a szakács feladata.”

Itt a „főzés” főnév már nem az az ige, amiről a meghatározás beszél. Sajnos a régi szótárak erre nem ügyeltek.
Amikor megpróbálsz megérteni egy új szót és magad is példákat keresel a használatára, akkor először a mi példamondatainkat érdemes utánozni. Utána automatikusan eszedbe jutnak olyan szólások, kifejezések, amikben már sokszor hallottad a szót.

Végül már szabadon tudod használni a szót – ekkor értetted meg teljesen.

Még arra is ügyeltünk, hogy kerüljük a rossz emlékeket felkavaró példamondatokat.

Ráadásként a példamondatok tartalmazzák az olyan fontos egyéb tudnivalókat, amelyek nem a meghatározásba valók.

Mindig olvasd el a WikiSzótár.hu példáit!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

21. Nagyszótár egyszerűsítve

 

21. Nagyszótár egyszerűsítve

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül a WikiSzótár.hu, és egyes részei miért jók neked. Most a részletességről, alaposságról lesz szó.

Egy jó szótár lehetőleg minden egyes jelentést tartalmaz minden szóhoz. Így bármit is keresel, megtalálod benne.

A magyar nyelvben sok szót használunk, százezernél is többet. Ráadásul szinte mindegyiknek több jelentése van: soknak akár 30-40 is! Sajnos ettől annyira naggyá duzzad a szótár, hogy az már ijesztő egy olvasó számára. Amikor meglátja azt a sok-sok jelentést, rögtön eldönti, hogy ezt nem fogja végigolvasni. Nem is kell!

A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Sokféle tudományág sok-sok szóhasználatát tartalmazza. Neked nem muszáj mindet tudni. De honnan tudhatod, hogy melyiket ne olvasd el?

Nagyon egyszerű! Egy sokjelentésű szó esetében először is keresd meg, hogy neked melyik jelentésre van szükséged, melyik illik abba a szövegbe, amiben olvastad a szót.

Mondjuk ezt olvastad: „Egy hold földet végigkapáltam.” Ha nem érted, ez mennyi, akkor nézz utána. Értsd meg a „hold” szót.
Ehhez megnyitom a WikiSzótár.hu „hold” szócikkét. Először is meg kell keresni a megfelelő szófajt. Nyilvánvaló, hogy nem az égitestről van szó, ezért lejjebb megyek.
Igen, itt van egy másik rész is, ami szintén főnévként meghatározza ezt a terület-mértéket. A kivastagított rész segít könnyen megtalálni a keresett jelentést.
Miután figyelmesen végigolvastad a neked szükséges jelentést és jól meg is értetted, érdemes megismerni a szó többi jelentését is, hogy máskor ne akasszanak meg. Itt meg tudom mutatni neked a többi érdekességet is.
Amint látod, az első jelentés az égitestről szól. Itt elolvashatod, megértheted a legelső jelentést.

Az eredetek fontosságát majd egy külön videóban magyarázom el. Sokszor igen érdekesek.

De nézd csak! Itt van ez a „További részletezés felirat. Ez azt jelenti, nem muszáj mindenen átrágni magad, ami itt következik! Ha már érted a keresett jelentést, akkor mehetsz is vissza az olvasmányodhoz. Persze végignézheted mindet.

Az 1. jelentés egyszerű, közismert. Olvasd el.

A 2. jelentés „Átvitt értelemben” határozza meg a szót. Ez azt jelenti, hogy nem szó szerint az igazi dolgot értjük alatta, hanem jelképként használjuk. Ezt is érdemes ismerni.

A 3. jelentés „szleng”. Azaz csak egy kisebb csoport használja így, például a kezet ápoló műkörmösök. Ezt nem muszáj neked is tudni.

A 4. jelentés „csillagászati”. A tudományos jelentéseket sem muszáj mind megtanulnod. Némelyik igen nehéz, és további ismeretlen szavak lehetnek a meghatározásukban. Ezért dőlt betűvel előre jelezzük az ilyeneket. Az 5. és 6. „vadászati” jelentés is ilyen. Ezeket is kihagyhatod.

A 7. jelentés „tájszóként” határozza meg a szót. Csak az ország egyes területein használják így. Ezek sokszor érdekesek, de nem kötelező tudnod.
Ugyanez igaz a 8. régies jelentésre, és az elavult jelentésekre is.

A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Célunk minden jelentés összegyűjtése. Amire szükséged van, azt használd, de ne bonyolódj bele, ha nem muszáj!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

22. Erre jók az eredetek

 

22. Erre jók az eredetek

Szeretnék megmutatni neked néhány szóeredetet, hogy jobban értsd, miért érdemes utánanézni a szavak eredetének, és mi is az „aha-élmény”, amit ezektől kaphatsz.

A szavak kiejtése és jelentése lassan változik az évszázadok során. Néha csak egy kicsit, néha igen sokat. Van, amikor egy picit más forma teljesen más jelentést ad neki. Ezzel sok viccet lehet kitalálni: ugye nem mindegy, hogy „iparűzési adó”, vagy „iparüldözési adó”.

Ehhez hasonló humor volt eredetileg a „vasárnap”, amit a „vásárnap” helyett mondott egy csalódott árus, mivel arany-ár helyett csak vas-áron tudta eladni az termékeit.

Szintén a közelmúltban alakult ki a „fellengzős” szavunk az olyan emberekre, akik szinte a fellegek közt járnak, nem a földön. Ha megtudod, hogy a „fellengző” eredetileg „léghajót” jelentett, akkor már azt is érted, miért. És persze a léghajó fölfelé leng, innen kapta a nevét.

Néha elég józan ésszel belegondolni, és teljesen nyilvánvaló, hogy aki „fázik”, az valójában „vá-vá-vá-zik”, azaz vacog. (És nem fáért szalad, ahogy egy komolytalan népetimológia feltételezi.)

Ha még régebbre tekintünk, a 13. századból papíron fennmaradt első írásos emlékünk: a „Halotti beszéd” még egész jól érthető a mai fülnek is. Megnézheted a Wikiszótár.hu szócikkében.

Ma már nagyon kevesen tudják, hogy mitől „tapsi” a nyúl füle, hiszen nem tapsol vele.

De elárulom, hogy eredetileg „lapos” volt a jelentése épp úgy, mint a „tepsinek”, és mindkettő a „lap” szóból eredt. Ezzel már sokkal jobban érthető, igaz?

Sokszor még mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön a szó eredeti értelme: a „bicska” szó teljesen érthető lesz, ha megtudod, hogy a sumér „bis” szó jelentése „kés” volt. Tehát „bis-ka”, azaz „késecske”.

A „szabad” szavunk egészen a szanszkrit nyelvig vezet vissza. A „szvapati” szavuk azt jelentette: a „maga ura”. Ezzel rögtön érthetőbb a szó lényege is!

Sokkal a honfoglalás előtti időkből származik a „kudarc” szavunk. Látszólag a „kutya-arc” szóból jön. Az ősmagyarokról szóló feljegyzések tényleg említenek olyan esetet, amikor az elfogott ellenség orra hegyét levágták megszégyenítésül. (Innen ered a „kutyafejű tatár” kifejezés is.) A szó azonban csak hangzásával kapcsolódik a „kutya” szóhoz. Az igazság csak sokkal korábban, az ősi dravida „kotti” szóból derül ki, ami eredetileg „szégyen” jelentésű volt. Tehát „szégyen-arca” van annak, aki szégyenszemre veszített.

Utolsó példám a sok nyelvben megtalálható „apa” szó, és ez is egy évezredekkel ezelőtti szóból ered. A dravida nyelvben még azt jelentette: „kenyéradó”. Az „appam” pedig kenyeret jelentett.

Aha!!!

Nos, ezért érdemes mindig utánanézni a szavak igazi eredetének. Ha beéred kevesebbel, akkor épp ez az „aha!” marad el, amitől jobban értenéd a szót.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

23. Honnan jöttek a szavaink?

 

23. Honnan jöttek a szavaink?

Most egy izgalmas témámról, a szavak eredetéről mondok el néhány fontos dolgot.

A szótárban azért adjuk meg az eredetet, hogy még jobban megérthesd a szót és annak kialakulását: hogy miért ez a szó.

Nagyon sok tévhit él azzal kapcsolatban, hogy miért vizsgáljuk a szavak eredetét.

A legnagyobb csúsztatás az, hogy egyes szavak hasonlóságával bizonygatnak történelmi elképzeléseket.

Azt állítják, hogy a magyarok ilyen meg olyan származásúak, mert egy-két szavunk hasonlít egy másik nyelv szavára. Tehát egyes szavakat azonosítanak egy néppel.

Ez óriási tévedés!

Ha abból lehetne megállapítani egy nép származását, hogy hány szava származik egy nyelvből, akkor egyértelmű, hogy latinok vagyunk, mert a magyar nyelv több tízezer latin eredetű szót használ. A második legtöbb szót adó nyelv a német, tehát latin-német keverék lennénk…

Ez nem igaz!

Egy szó forrása nem a nép leszármazásának forrása! Pár régi szó forrása még nem a magyarság szülőhazája!

A szavak jönnek, a nép marad.

Mostanában is nap mint nap épülnek a nyelvünkbe új angol szavak, de ettől még nem lettünk angolok. Régen is átvettünk sok szót sokfelől, de ettől még nem vagyunk sem szlávok, sem törökök, sem mongolok. Ráadásul két szó azonossága két különböző nyelvben nem jelenti azt, hogy mi vettük át tőlük! Könnyen lehet, hogy épp ők vették át mitőlünk! Sőt: az még valószínűbb, hogy mindkettő ugyanattól a nagy kultúrától vette át.

Ahogy manapság minden nyelvbe átkerült a „rádió” és „telefon” szó, ugyanúgy régen is sok nyelvbe átkerültek az akkori nagy kultúrák szavai. Mindig a nagyobb tudás, szakértelem áramlik a kisebb tudásúak felé!

Ma a számítástechnika angol szavai épülnek be a nyelvünkbe. A 20. század elején német szavakat vettünk át a gépekkel, berendezésekkel együtt. A műszaki nyelvünk régóta tele van német szavakkal.

A középkorban és a honfoglalás előtt sem volt ez másképp: az áruk nevét a kereskedőktől, a szakmák szavait a külföldi mesterektől vettük át. Új szavakat hoztak a vándorok, papok, hittérítők és még a megszálló katonák is. De ettől még nem vagyunk ők!

Határozottan nem őseink azok sem, akik a mi ősapáinktól vettek át szavakat! Ha elmaradt ázsiai rénszarvastenyésztőknél fedeznek fel magyarhoz hasonló szavakat, az egyáltalán nem bizonyítja, hogy az ő leszármazottaik vagyunk.

A nyelvünk sem finnugoroktól átvett örökség! Soha nem volt sem ilyen ország, sem ilyen nyelvű nép. Ilyen félremagyarázásokból készült a finnugor „elmélet”. Soha senki nem bizonyította tudományosan, hitelesen. Nem „örökség”, hanem ökörség. De erről később még elmondok sok elhallgatott titkot…

A WikiSzótár.hu szócikkeinek része a szó eredete is, amiket nem csak egy irányzat, hanem az ÖSSZES elérhető forrásadat felhasználásával kutattam fel, ezeken teljes adatelemzést végezve, félretéve minden korábbi önkényességet, így ezek a szó sokkal alaposabb megértését teszik lehetővé.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

24. Így használd az eredeteket

 

24. Így használd az eredeteket

Beszéljünk tovább a szavak eredetéről. Itt a kezemben egy könyv, amely az eredetekről szól.

Megtalált eredetek
Megtalált eredetek

Érdemes tudni, hogyan használd az eredeteket, és ezek mennyire megbízható adatok.

A WikiSzótár.hu eredetei egységes, egyszerű, könnyen áttekinthető formátummal készültek, hogy gyorsan el tudd olvasni, és hogy ne kelljen sok nyelvészeti szakkifejezésen átrágni magad egy hosszú, nyakatekert magyarázatban.

Maga a teljes eredet-levezetés szögletes zárójeleken belül látható: []

A korábbi alakot, más időszakot nyílhegy jelzi: <

A szóösszetételeket + jellel jeleztem.

A szóból lehagyott részt (zárójelek közé) tettem, hogy mégis értsd, melyik szóból képeztük az új szót. A kék betűs szavakra kattintva átléphetsz abba a szóba, hogy alaposabban megértsd. Más jel nincs!

Ha egy szó eredete bizonytalan, kétséges, vitatott; ha hosszasan körbe kell magyarázni, hogy a nem hasonló miért hasonló mégis, akkor az nem hiteles adat, csak mellébeszélés. Ilyeneket én nem tettem be a szavak eredetébe, csak biztos, ELLENŐRZÖTT TÉNYEKET.

Abban is különböznek az adataim az eddig közzétett feltételezésektől, elméletektől, hogy sokkal mélyebbre ástam, mint elődeim valaha is mertek. A számítógép és internet korában szerencsére sokkal könnyebb hozzájutni az adatokhoz, mint régen volt. Bár még így sem könnyű…

Emellett engem a politika sem pénzel, hogy az izmusaikat alátámasztó népámítást írjam. Az elérhető legjobb adatokat írtam meg a legjobb tudásom szerint. Ha ezeket végigolvasva összeáll a kép, és felkiáltasz: „Aha, így már értem!!!” (ahogy sokszor én is tettem) akkor valószínűleg igaz is.

Ha kételkedsz, akkor szedegesd össze te magad is az összes adatot, és alapos földrajzi, kulturális és történelmi elemzés után össze fog állni a kép. (Hé, figyeltél?! Az „összeset”, nem csak egy finnugorista véleményét!)

A szavak 99%-ának megtaláltam az eredetét. Az első szentségtörő felfedezésem az volt, hogy a magyar szavaknak VAN eredete, és hogy ez hasznos tudnivaló egy olvasónak!
Sőt, azt is feltártam, hogy a magyar szavak többnyire MAGYAR szavakból erednek.

Legtöbb szavunkat más szóból képeztük! Ez annyira nyilvánvaló igazság, hogy sok szótár említést sem tesz róla. Pedig ha tudnák, hogy ezek az adatok nélkül szinte lehetetlen megtanítani a helyesírást és nyelvtant…

No persze ehhez minden eddiginél magasabb szintű elszántság és nyelvészi hozzáértés kellett, hiszen kivétel nélkül minden egyes toldalék ÖSSZES jelentését, minden használati módját alaposan meg kellett vizsgálnom. Ezeket gyűjtöttem össze a „Szóról szóra” szótárban, majd sokkal részletesebben, alaposabban kidolgozva a „Nagyszótár tanulóknak” 0-ás kötetében.

Ezzel elvégeztem a nyelvész elődök helyett ezt a hatalmas munkát! Ilyen tudással a hátam mögött bátran merem kijelenteni, hogy melyik szó mely másikból ered; hol volt igaza az elődeimnek és hol tévedtek.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

25. Szavaink forrásai

 

25. Szavaink forrásai

Nézzük át röviden, hogy a magyar szavak mely nyelvek szavaiból eredtek. A teljes megértést rendszerint nem az átadó nyelvek sora adja, hanem a három ősi nagy kultúra: a szanszkrit, sumér és a dravida, amelyekből a szavak származtak.

Mint már említettem, a szavaink többségét saját szavainkból képeztük. Tehát csak 15-20 százalékot vettünk át más nyelvekből. Nagyon sok szavunk viszont nyilvánvalóan idegen eredetű. Ilyenek az angol és német szavak. Ezekről is mélyebb megértést nyerhetünk, ha visszakövetjük őket a latin, germán, sőt akár szanszkrit forrásukig.

Többnyire a szláv eredetű szavakat is latin előzményekre lehet visszavezetni. Ezeket, valamint a francia és olasz eredetű szavainkat is vissza lehet követni a latin és görög nyelven keresztül egész a keleti nyelvekig.

A mai német, germán és más indoeurópai nyelveket a szanszkrit, azaz árja nyelv közvetlen leszármazottjának tekintik.
Sok szavunk héber, perzsa és még korábbi eredetű. Ezek visszavezethetők babiloni, akkád, mezopotámiai, sőt sumér forrásokig is. A lényeg nem az, hogy mely nyelveken át került hozzánk a szó, hanem hogy mit jelentett eredetileg. A sumér kultúra volt a mai európai kultúra egyik bölcsője.

Egy másik irányból, azaz Ázsia felől is érkeztek hozzánk szavak a török és tatár nyelvből, amelyek a mongolon keresztül egész az ősi dravida kultúráig vezethetők vissza. Ott aztán tényleg érthetővé válik, mért lett az a szó.

Hadd jegyezzem meg, hogy a kis finnugor nyelvek szavai az ősmongol nyelven át szintén dravida eredetre vezethetők vissza. Szavaik egy részét a hun nyelvből vették át, és nem mi vettük át tőlük. Innen adódhat némi hasonlóság.

És végül a legfontosabb ág az, amelyet legjobban a székelyek és csángó magyarok őriztek meg. Ezeken át ősapáink közvetlen örökségéig visszakövethetjük a szavak alakulását a honfoglaló törzsek magyar nyelvén át a hun, szkíta, szittya népek nyelvéig. Ezeken át eljutunk Etelközbe és Levédiába, (azaz a mai Kaukázusba), ahol a mai kabard és adige nyelv, azaz a cserkesz nyelvek őrzik leginkább az ősi szavainkat. Ezek nagy része is dravida eredetre vezethető vissza.

Ez a három fő forrása volt a mai kultúrának, a mai szavainknak: a szanszkrit, sumér és dravida kultúra.

A hagyományos, hivatalos nyelvészet a papírra írt nyelvemlékeket vizsgálja, legfeljebb a honfoglalásig visszavezetve a szót.

A politikai álnyelvészet úgy tesz, mintha évezredekkel korábbi tényeket tárt volna fel, de hamis adatokkal traktálja a finnugor elmélet hívőit.

Én „ősmagyar” néven említem ezt a kort, mivel sok szót elő lehetett keresni ebből a korból is. Sokszor nincs is meg minden adat, ezért „forródrótot húztam” a múlt felé, és közvetlenül a forráshoz ugrottam. Mert ez a lényeg: a még régebbi három fő forrásig, a szanszkrit, sumér és dravida szavakig visszavezetés, ahol megtaláljuk azt a megértést, azt az „aha élményt”, amire a tanulónak szüksége van.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright