Címke Archívum: magyar nyelv

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

 

17. Így használd a Wikiszótár.hu-t

Vizsgáljuk meg részletesen, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Telefonokon és kis készülékeken a jobb felső sarokban a menüben, valamint a kezdő oldal közepén találod a keresés funkciót. Egy szó megnézéséhez írd be a keresőmezőbe a szót, aztán nyomd meg az Enter (vagy a Keresés) gombot.

Amikor megnyitsz egy szócikket, elsőként magát a szót látod, utána ott áll zárójelben a szófaja is. A szófajt a háttérszín is jelzi. Egy szónak többféle szófaja is lehet. Ezek egymás alatt külön részeken helyezkednek el.

Szintén külön egységkén láthatod azokat a jelentéseket, amelyeknek eltérő az eredete.

A meghatározásokat egymás alatt láthatod. Ezek első, legfontosabb részét vastag betűkkel írjuk, hogy a sok jelentés végigolvasása nélkül, könnyen kiválaszthasd a szövegedben használt jelentést.

Ez a vastag betűs magyarázat már önmagában is egy egyszerű meghatározás. Ha ezt jól érted, sokkal könnyebb lesz megérteni a meghatározás folytatását.

A meghatározások és példamondatok írásakor ügyelünk, hogy csak közismert szavakat használjunk. Ez körülbelül 2-3000 szót jelent. Mégis előfordulhat, hogy egy ismeretlen szóval találkozol.
Amikor a meghatározást olvasod, ügyelj arra, hogy ebben is érts minden szót! Ha nem érted, természetesen a továbbhaladás előtt ezt a szót is jól meg kell értened. Csak így lesz teljesen világos a meghatározás.

Minden meghatározás után legalább két példamondat áll. Ezek segítenek megérteni, hogy mit is jelent maga a meghatározás. Ezeket is olvasd el mindig! A példamonda-tokban vastag betűvel láthatod azt a címszót, amelyről a meghatározás szólt. Így még könnyebb megfigyelni a használatát.
A magyar nyelvben nagyon nehéz lenne mindig ragozás nélkül használni a szavakat. Ezért sokszor a címszó ragozott változata olvasható a példákban. Attól a szó még ugyanaz, csak más személyre vonatkozik.

Az ideális meghatározásainkban nincsenek rövidítések, sem szokatlan jelek, szimbólumok, amelyeket más szótárak túl gyakran használnak. Ezek nagyon megnehezítenék az olvasóink dolgát, hiszen ők nem azért nyitották meg a szótárt, hogy ilyenek jelentéseit keresgéljék, hanem azért, hogy azt a bizonyos szót megnézzék, ami a könyvükben szerepelt. A WikiSzótár.hu használata egy alsós tanulónak is könnyű.

Ugyanezért nem használunk fölösleges nyelvészeti szakkifejezéseket sem. Bár ezek nagyon szakszerűnek, tudományosnak hangzanak, az átlagos olvasó nem érti őket. Csak további zűrzavart okoznának, úgyhogy inkább teljesen kihagytuk az ilyeneket. Még a nyelvtani szakszavak meghatározásánál is kerüljük ezeket és a lehető legismertebb szavakat használjuk a meghatározásában.
A WikiSzótár.hu nem az akadémikusoknak és professzoroknak készül, hanem neked!

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

24. Így használd az eredeteket

 

24. Így használd az eredeteket

Beszéljünk tovább a szavak eredetéről. Itt a kezemben egy könyv, amely az eredetekről szól.

Megtalált eredetek

Megtalált eredetek

Érdemes tudni, hogyan használd az eredeteket, és ezek mennyire megbízható adatok.

A WikiSzótár.hu eredetei egységes, egyszerű, könnyen áttekinthető formátummal készültek, hogy gyorsan el tudd olvasni, és hogy ne kelljen sok nyelvészeti szakkifejezésen átrágni magad egy hosszú, nyakatekert magyarázatban.

Maga a teljes eredet-levezetés szögletes zárójeleken belül látható: []

A korábbi alakot, más időszakot nyílhegy jelzi: <

A szóösszetételeket + jellel jeleztem.

A szóból lehagyott részt (zárójelek közé) tettem, hogy mégis értsd, melyik szóból képeztük az új szót. A kék betűs szavakra kattintva átléphetsz abba a szóba, hogy alaposabban megértsd. Más jel nincs!

Ha egy szó eredete bizonytalan, kétséges, vitatott; ha hosszasan körbe kell magyarázni, hogy a nem hasonló miért hasonló mégis, akkor az nem hiteles adat, csak mellébeszélés. Ilyeneket én nem tettem be a szavak eredetébe, csak biztos, ELLENŐRZÖTT TÉNYEKET.

Abban is különböznek az adataim az eddig közzétett feltételezésektől, elméletektől, hogy sokkal mélyebbre ástam, mint elődeim valaha is mertek. A számítógép és internet korában szerencsére sokkal könnyebb hozzájutni az adatokhoz, mint régen volt. Bár még így sem könnyű…

Emellett engem a politika sem pénzel, hogy az izmusaikat alátámasztó népámítást írjam. Az elérhető legjobb adatokat írtam meg a legjobb tudásom szerint. Ha ezeket végigolvasva összeáll a kép, és felkiáltasz: „Aha, így már értem!!!” (ahogy sokszor én is tettem) akkor valószínűleg igaz is.

Ha kételkedsz, akkor szedegesd össze te magad is az összes adatot, és alapos földrajzi, kulturális és történelmi elemzés után össze fog állni a kép. (Hé, figyeltél?! Az „összeset”, nem csak egy finnugorista véleményét!)

A szavak 99%-ának megtaláltam az eredetét. Az első szentségtörő felfedezésem az volt, hogy a magyar szavaknak VAN eredete, és hogy ez hasznos tudnivaló egy olvasónak!
Sőt, azt is feltártam, hogy a magyar szavak többnyire MAGYAR szavakból erednek.

Legtöbb szavunkat más szóból képeztük! Ez annyira nyilvánvaló igazság, hogy sok szótár említést sem tesz róla. Pedig ha tudnák, hogy ezek az adatok nélkül szinte lehetetlen megtanítani a helyesírást és nyelvtant…

No persze ehhez minden eddiginél magasabb szintű elszántság és nyelvészi hozzáértés kellett, hiszen kivétel nélkül minden egyes toldalék ÖSSZES jelentését, minden használati módját alaposan meg kellett vizsgálnom. Ezeket gyűjtöttem össze a „Szóról szóra” szótárban, majd sokkal részletesebben, alaposabban kidolgozva a „Nagyszótár tanulóknak” 0-ás kötetében.

Ezzel elvégeztem a nyelvész elődök helyett ezt a hatalmas munkát! Ilyen tudással a hátam mögött bátran merem kijelenteni, hogy melyik szó mely másikból ered; hol volt igaza az elődeimnek és hol tévedtek.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright