Címke Archívum: szóeredet

22. Erre jók az eredetek

 

22. Erre jók az eredetek

Szeretnék megmutatni neked néhány szóeredetet, hogy jobban értsd, miért érdemes utánanézni a szavak eredetének, és mi is az „aha-élmény”, amit ezektől kaphatsz.

A szavak kiejtése és jelentése lassan változik az évszázadok során. Néha csak egy kicsit, néha igen sokat. Van, amikor egy picit más forma teljesen más jelentést ad neki. Ezzel sok viccet lehet kitalálni: ugye nem mindegy, hogy „iparűzési adó”, vagy „iparüldözési adó”.

Ehhez hasonló humor volt eredetileg a „vasárnap”, amit a „vásárnap” helyett mondott egy csalódott árus, mivel arany-ár helyett csak vas-áron tudta eladni az termékeit.

Szintén a közelmúltban alakult ki a „fellengzős” szavunk az olyan emberekre, akik szinte a fellegek közt járnak, nem a földön. Ha megtudod, hogy a „fellengző” eredetileg „léghajót” jelentett, akkor már azt is érted, miért. És persze a léghajó fölfelé leng, innen kapta a nevét.

Néha elég józan ésszel belegondolni, és teljesen nyilvánvaló, hogy aki „fázik”, az valójában „vá-vá-vá-zik”, azaz vacog. (És nem fáért szalad, ahogy egy komolytalan népetimológia feltételezi.)

Ha még régebbre tekintünk, a 13. századból papíron fennmaradt első írásos emlékünk: a „Halotti beszéd” még egész jól érthető a mai fülnek is. Megnézheted a Wikiszótár.hu szócikkében.

Ma már nagyon kevesen tudják, hogy mitől „tapsi” a nyúl füle, hiszen nem tapsol vele.

De elárulom, hogy eredetileg „lapos” volt a jelentése épp úgy, mint a „tepsinek”, és mindkettő a „lap” szóból eredt. Ezzel már sokkal jobban érthető, igaz?

Sokszor még mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön a szó eredeti értelme: a „bicska” szó teljesen érthető lesz, ha megtudod, hogy a sumér „bis” szó jelentése „kés” volt. Tehát „bis-ka”, azaz „késecske”.

A „szabad” szavunk egészen a szanszkrit nyelvig vezet vissza. A „szvapati” szavuk azt jelentette: a „maga ura”. Ezzel rögtön érthetőbb a szó lényege is!

Sokkal a honfoglalás előtti időkből származik a „kudarc” szavunk. Látszólag a „kutya-arc” szóból jön. Az ősmagyarokról szóló feljegyzések tényleg említenek olyan esetet, amikor az elfogott ellenség orra hegyét levágták megszégyenítésül. (Innen ered a „kutyafejű tatár” kifejezés is.) A szó azonban csak hangzásával kapcsolódik a „kutya” szóhoz. Az igazság csak sokkal korábban, az ősi dravida „kotti” szóból derül ki, ami eredetileg „szégyen” jelentésű volt. Tehát „szégyen-arca” van annak, aki szégyenszemre veszített.

Utolsó példám a sok nyelvben megtalálható „apa” szó, és ez is egy évezredekkel ezelőtti szóból ered. A dravida nyelvben még azt jelentette: „kenyéradó”. Az „appam” pedig kenyeret jelentett.

Aha!!!

Nos, ezért érdemes mindig utánanézni a szavak igazi eredetének. Ha beéred kevesebbel, akkor épp ez az „aha!” marad el, amitől jobban értenéd a szót.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

23. Honnan jöttek a szavaink?

 

23. Honnan jöttek a szavaink?

Most egy izgalmas témámról, a szavak eredetéről mondok el néhány fontos dolgot.

A szótárban azért adjuk meg az eredetet, hogy még jobban megérthesd a szót és annak kialakulását: hogy miért ez a szó.

Nagyon sok tévhit él azzal kapcsolatban, hogy miért vizsgáljuk a szavak eredetét.

A legnagyobb csúsztatás az, hogy egyes szavak hasonlóságával bizonygatnak történelmi elképzeléseket.

Azt állítják, hogy a magyarok ilyen meg olyan származásúak, mert egy-két szavunk hasonlít egy másik nyelv szavára. Tehát egyes szavakat azonosítanak egy néppel.

Ez óriási tévedés!

Ha abból lehetne megállapítani egy nép származását, hogy hány szava származik egy nyelvből, akkor egyértelmű, hogy latinok vagyunk, mert a magyar nyelv több tízezer latin eredetű szót használ. A második legtöbb szót adó nyelv a német, tehát latin-német keverék lennénk…

Ez nem igaz!

Egy szó forrása nem a nép leszármazásának forrása! Pár régi szó forrása még nem a magyarság szülőhazája!

A szavak jönnek, a nép marad.

Mostanában is nap mint nap épülnek a nyelvünkbe új angol szavak, de ettől még nem lettünk angolok. Régen is átvettünk sok szót sokfelől, de ettől még nem vagyunk sem szlávok, sem törökök, sem mongolok. Ráadásul két szó azonossága két különböző nyelvben nem jelenti azt, hogy mi vettük át tőlük! Könnyen lehet, hogy épp ők vették át mitőlünk! Sőt: az még valószínűbb, hogy mindkettő ugyanattól a nagy kultúrától vette át.

Ahogy manapság minden nyelvbe átkerült a „rádió” és „telefon” szó, ugyanúgy régen is sok nyelvbe átkerültek az akkori nagy kultúrák szavai. Mindig a nagyobb tudás, szakértelem áramlik a kisebb tudásúak felé!

Ma a számítástechnika angol szavai épülnek be a nyelvünkbe. A 20. század elején német szavakat vettünk át a gépekkel, berendezésekkel együtt. A műszaki nyelvünk régóta tele van német szavakkal.

A középkorban és a honfoglalás előtt sem volt ez másképp: az áruk nevét a kereskedőktől, a szakmák szavait a külföldi mesterektől vettük át. Új szavakat hoztak a vándorok, papok, hittérítők és még a megszálló katonák is. De ettől még nem vagyunk ők!

Határozottan nem őseink azok sem, akik a mi ősapáinktól vettek át szavakat! Ha elmaradt ázsiai rénszarvastenyésztőknél fedeznek fel magyarhoz hasonló szavakat, az egyáltalán nem bizonyítja, hogy az ő leszármazottaik vagyunk.

A nyelvünk sem finnugoroktól átvett örökség! Soha nem volt sem ilyen ország, sem ilyen nyelvű nép. Ilyen félremagyarázásokból készült a finnugor „elmélet”. Soha senki nem bizonyította tudományosan, hitelesen. Nem „örökség”, hanem ökörség. De erről később még elmondok sok elhallgatott titkot…

A WikiSzótár.hu szócikkeinek része a szó eredete is, amiket nem csak egy irányzat, hanem az ÖSSZES elérhető forrásadat felhasználásával kutattam fel, ezeken teljes adatelemzést végezve, félretéve minden korábbi önkényességet, így ezek a szó sokkal alaposabb megértését teszik lehetővé.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright

24. Így használd az eredeteket

 

24. Így használd az eredeteket

Beszéljünk tovább a szavak eredetéről. Itt a kezemben egy könyv, amely az eredetekről szól.

Megtalált eredetek

Megtalált eredetek

Érdemes tudni, hogyan használd az eredeteket, és ezek mennyire megbízható adatok.

A WikiSzótár.hu eredetei egységes, egyszerű, könnyen áttekinthető formátummal készültek, hogy gyorsan el tudd olvasni, és hogy ne kelljen sok nyelvészeti szakkifejezésen átrágni magad egy hosszú, nyakatekert magyarázatban.

Maga a teljes eredet-levezetés szögletes zárójeleken belül látható: []

A korábbi alakot, más időszakot nyílhegy jelzi: <

A szóösszetételeket + jellel jeleztem.

A szóból lehagyott részt (zárójelek közé) tettem, hogy mégis értsd, melyik szóból képeztük az új szót. A kék betűs szavakra kattintva átléphetsz abba a szóba, hogy alaposabban megértsd. Más jel nincs!

Ha egy szó eredete bizonytalan, kétséges, vitatott; ha hosszasan körbe kell magyarázni, hogy a nem hasonló miért hasonló mégis, akkor az nem hiteles adat, csak mellébeszélés. Ilyeneket én nem tettem be a szavak eredetébe, csak biztos, ELLENŐRZÖTT TÉNYEKET.

Abban is különböznek az adataim az eddig közzétett feltételezésektől, elméletektől, hogy sokkal mélyebbre ástam, mint elődeim valaha is mertek. A számítógép és internet korában szerencsére sokkal könnyebb hozzájutni az adatokhoz, mint régen volt. Bár még így sem könnyű…

Emellett engem a politika sem pénzel, hogy az izmusaikat alátámasztó népámítást írjam. Az elérhető legjobb adatokat írtam meg a legjobb tudásom szerint. Ha ezeket végigolvasva összeáll a kép, és felkiáltasz: „Aha, így már értem!!!” (ahogy sokszor én is tettem) akkor valószínűleg igaz is.

Ha kételkedsz, akkor szedegesd össze te magad is az összes adatot, és alapos földrajzi, kulturális és történelmi elemzés után össze fog állni a kép. (Hé, figyeltél?! Az „összeset”, nem csak egy finnugorista véleményét!)

A szavak 99%-ának megtaláltam az eredetét. Az első szentségtörő felfedezésem az volt, hogy a magyar szavaknak VAN eredete, és hogy ez hasznos tudnivaló egy olvasónak!
Sőt, azt is feltártam, hogy a magyar szavak többnyire MAGYAR szavakból erednek.

Legtöbb szavunkat más szóból képeztük! Ez annyira nyilvánvaló igazság, hogy sok szótár említést sem tesz róla. Pedig ha tudnák, hogy ezek az adatok nélkül szinte lehetetlen megtanítani a helyesírást és nyelvtant…

No persze ehhez minden eddiginél magasabb szintű elszántság és nyelvészi hozzáértés kellett, hiszen kivétel nélkül minden egyes toldalék ÖSSZES jelentését, minden használati módját alaposan meg kellett vizsgálnom. Ezeket gyűjtöttem össze a „Szóról szóra” szótárban, majd sokkal részletesebben, alaposabban kidolgozva a „Nagyszótár tanulóknak” 0-ás kötetében.

Ezzel elvégeztem a nyelvész elődök helyett ezt a hatalmas munkát! Ilyen tudással a hátam mögött bátran merem kijelenteni, hogy melyik szó mely másikból ered; hol volt igaza az elődeimnek és hol tévedtek.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

Copyright