Továbbra is arról fogok beszélni, milyen jelekből tudhatod, hogy értelmező szótárra van szükség, méghozzá azonnal!
Az előző videóban említettem az akadozó olvasást. A rosszul olvasó gyerekekre sokszor ráfogják, hogy diszlexiás. Ez közismert jelenség a mai iskolákban.
A diszlexia egy görög eredetű szó. Első része a „disz” azt jelenti: hiányzó. Második része a „lexisz” azt jelenti: szó. Azaz „ismeretlen szó”, amelynek nem tudod a jelentését. És tényleg nincs más oka: ismeretlen, tisztázatlan szavak.
Az olvasás megtanulása valójában a szavak jelentésének megtanulása.
Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.
Egy szócikk legfontosabb része a meghatározás. Nem is gondolnád, hogy ennek pontos megfogalmazása mennyire fontos. Sokszor igazi költészet, ahogy az odaillő szavakat megválogatom, mert tudom, hogy az olvasóm megértési képessége, okossága, később pedig sikeressége is ezen múlik.
A könnyű megértést segíti a vastag betűs első két-három szavas leírás. Ezt sokszor be is helyettesítheted a keresett szó helyére, úgy is értelmes a mondatod.
Egy tárgy, azaz főnév meghatározásában a régebbi szótárak sokszor csak a formát írták le. Például felolvasom neked egy régebbi értelmező szótárunk meghatározását:
„Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab.”
Vajon mi lehet ez? Ágy? Polc? Virágtartó? Sámli vagy szék? Ez csak a formát írja le!
Egy valódi meghatározásból visszafelé gondolkodva is ki kell derülnie, hogy mit határoz meg, hiszen az olvasó éppen ezt szeretné megérteni.
Elárulom: ezt a tárgyat evés, munka, tanulás közben szoktuk használni, hogy rárakjunk más tárgyakat, ezen együnk vagy dolgozzunk. Így már világosabb, hogy az „asztal” meghatározását olvastam fel, igaz?
Csak akkor jössz rá, hogy ez a tárgy mi, ha azt is elárulom, mire való. Mire használjuk, mit okoz, vagy éppen fordítva: mit okoz az, ha nincs ott ez a dolog.
Egy másik példában hiába sorolnám a jellemzőket, nem találnád ki, milyen anyagról beszélek. Csak a hatása árulja el. Próbáljuk ki: Savanyú, fehér por, vízben jól oldódik. Tudod már, mi ez?
Egy átlagos olvasó a teljes vegyi képletéből sem tudja, mi ez: C6H8O6. Ha kémiai szakkifejezéseket sorolnék, akkor sem értenéd jobban.
Jó, elárulom mit csinál: javítja az egészségünket, véd a megfázás és fertőzések ellen. Télen nélkülözhetetlen táplálék-kiegészítő. Hiánya lehetővé teszi betegségek kialakulását, a fogak kilazulását. És még sorolhatnám.
Kitaláltad? Igen, ez a C-vitamin!
E két példából is láthatod, mennyire fontos a meghatározásban a dolog hatása: mit okoz, illetve mit okoz a hiánya. Egy ige esetében mindig megadjuk a változást, mozgást, amiről az ige szól, de néha az is nagyon fontos, hogy ki vagy mi végzi azt a cselekvést. Ki, mi szokta azt tenni? Mi az a tárgy vagy „tömeg”, amire az ige jellemző?
Ha azt mondom: „esik”, nem mindegy, hogy egy tárgy esik, vagy az eső. Enélkül nehéz megérteni, hogy miről akart szólni az a meghatározás. Ilyen „apróságokon” múlik, hogy te teljesen érteni fogod-e a szót.
A tárgy jellemzői, azaz a „tömeg” leírása, no meg az általunk hozzá kapcsolt „jelentés”, azaz a hatások, összefüggések megadása – a két fő adat, amelyek együtt lehetővé teszik egy fogalom teljes megértését. Ez sajnos nem volt szempont a korábbi szótárainkban. Csak a WikiSzótár.hu meghatározásai nyújtják ezt.
A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.
Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül a WikiSzótár.hu, és egyes részei miért jók neked. Most a részletességről, alaposságról lesz szó.
Egy jó szótár lehetőleg minden egyes jelentést tartalmaz minden szóhoz. Így bármit is keresel, megtalálod benne.
A magyar nyelvben sok szót használunk, százezernél is többet. Ráadásul szinte mindegyiknek több jelentése van: soknak akár 30-40 is! Sajnos ettől annyira naggyá duzzad a szótár, hogy az már ijesztő egy olvasó számára. Amikor meglátja azt a sok-sok jelentést, rögtön eldönti, hogy ezt nem fogja végigolvasni. Nem is kell!
A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Sokféle tudományág sok-sok szóhasználatát tartalmazza. Neked nem muszáj mindet tudni. De honnan tudhatod, hogy melyiket ne olvasd el?
Nagyon egyszerű! Egy sokjelentésű szó esetében először is keresd meg, hogy neked melyik jelentésre van szükséged, melyik illik abba a szövegbe, amiben olvastad a szót.
Mondjuk ezt olvastad: „Egy hold földet végigkapáltam.” Ha nem érted, ez mennyi, akkor nézz utána. Értsd meg a „hold” szót.
Ehhez megnyitom a WikiSzótár.hu „hold” szócikkét. Először is meg kell keresni a megfelelő szófajt. Nyilvánvaló, hogy nem az égitestről van szó, ezért lejjebb megyek.
Igen, itt van egy másik rész is, ami szintén főnévként meghatározza ezt a terület-mértéket. A kivastagított rész segít könnyen megtalálni a keresett jelentést.
Miután figyelmesen végigolvastad a neked szükséges jelentést és jól meg is értetted, érdemes megismerni a szó többi jelentését is, hogy máskor ne akasszanak meg. Itt meg tudom mutatni neked a többi érdekességet is.
Amint látod, az első jelentés az égitestről szól. Itt elolvashatod, megértheted a legelső jelentést.
Az eredetek fontosságát majd egy külön videóban magyarázom el. Sokszor igen érdekesek.
De nézd csak! Itt van ez a „További részletezés felirat. Ez azt jelenti, nem muszáj mindenen átrágni magad, ami itt következik! Ha már érted a keresett jelentést, akkor mehetsz is vissza az olvasmányodhoz. Persze végignézheted mindet.
Az 1. jelentés egyszerű, közismert. Olvasd el.
A 2. jelentés „Átvitt értelemben” határozza meg a szót. Ez azt jelenti, hogy nem szó szerint az igazi dolgot értjük alatta, hanem jelképként használjuk. Ezt is érdemes ismerni.
A 3. jelentés „szleng”. Azaz csak egy kisebb csoport használja így, például a kezet ápoló műkörmösök. Ezt nem muszáj neked is tudni.
A 4. jelentés „csillagászati”. A tudományos jelentéseket sem muszáj mind megtanulnod. Némelyik igen nehéz, és további ismeretlen szavak lehetnek a meghatározásukban. Ezért dőlt betűvel előre jelezzük az ilyeneket. Az 5. és 6. „vadászati” jelentés is ilyen. Ezeket is kihagyhatod.
A 7. jelentés „tájszóként” határozza meg a szót. Csak az ország egyes területein használják így. Ezek sokszor érdekesek, de nem kötelező tudnod.
Ugyanez igaz a 8. régies jelentésre, és az elavult jelentésekre is.
A WikiSzótár.hu egy nagy szótár. Célunk minden jelentés összegyűjtése. Amire szükséged van, azt használd, de ne bonyolódj bele, ha nem muszáj!
A most következő videókban azért beszélek a gondolkodásmódokról, hogy képes légy felismerni a buktatókat és jobb szintre tudd hozni magadat. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!
Semmiképp nem az a cél, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess.
Az emberekre négyféle fő gondolkodásmód jellemző: azonosító, kategóriás, összehasonlító vagy a fogalmi gondolkodás.
Ezeket a megértési szinteket a meghatározások minősége eredményezi, amelyeket egy személy a szüleitől, a környezetétől és az iskolában tanult. Ezek párhuzamba állíthatók a butasággal, fafejűséggel, az átlagos gondolkodással, illetve jó esetben az ötletességgel, eszességgel, intelligenciával.
Ezek a gondolkodásmódok, ezek az értelmi színvonalak alapvetően megszabják, hogy az illető mit képes megérteni, és hogyan lehet vele megértetni új ismereteket. Ezekben különbözik egymástól a buta és az eszes tanuló; a segédmunkás és a mérnök.
Az igazán zavaros, fafejű, nehéz felfogású ember azonosságokban gondolkodik, azaz teljesen különböző dolgokat tekint egyformának. Neki a „csira = csíra”, az „avar = haraszt”, a „hitel = kölcsön”, a „felemás = másfeles”, a „koncepció egy ruhafajta”. Neki a „tanul” az „bifláz”, a „házi feladat = kitolás”, a „tanár” = ellenség” és „minden tananyag = mittudomén”.
A segítségre szoruló tanuló ezen a szinten van az esetek túlnyomó többségében (legalábbis azon a területen, ahol segíteni kell neki).
Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, vagy ha lefordítanád neki egy jó angol értelmező szótárból, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!
Ő próbálja bemagolni az anyagot, próbál átmenni a vizsgán, de megértés híján ez nem megy! Az sem segítene rajta, ha háromszor olvasná el az elsőre is érthetetlen tananyagot.
Ő az, aki gyenge jegyekkel bukdácsol végig az iskolán. Ő az, aki elmaradozik, majd lemorzsolódik a tanfolyamról. Ő az, aki „nem ért hozzá” és nem is érdekli. Többnyire nem is kérdez, nehogy kinevessék.
Természetesen, sok mindent elront, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Ha mégis muszáj csinálnia, akkor károkat fog okozni!
Aki ennyire nem érti a szavakat, az meghatározásként teljesen elégedett egy rokon értelmű szóval, azaz egy újabb azonossággal.
Ha megkérdezed tőle, hogy mi egy szó meghatározása, akkor egy rokon értelmű szóval felel. Például: Mi egy „szék”?
„Hokedli!”
Tanuláskor kezdetnek ez nem rossz, de ő gyakran ezt a szinonimát sem érti teljesen. Fokozatok egész során kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.
Ő csak az olyan kezdetleges szójegyzékeket kedveli, amelyeket ezen a dedós szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Az idegen szavak szótárai és a kétnyelvű szótárak többnyire ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De ez csak a megértés legalacsonyabb szintje: akármi egyenlő akármi mással.
Két-három szinonima, azaz rokon értelmű szó még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak két-három különböző dolog, amiket azonosnak tekintünk.
És aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.
Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!
A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés szintjeinek teljes során. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.
Egy kicsit jobb megértési szint a „kategorikus” gondolkodás. Erről fogok beszélni a következő videóban.
Lemorzsolódásnak nevezik a tanárok azt a jelenséget, hogy egy tanfolyam tanulói közül egyre többen maradoznak el, sorra hagyják abba idő előtt a tanulást.
Talán téged is érdekel, néha mitől nincs kedve tanulni még annak sem, aki alapos, szorgalmas tanuló. Tegyük fel, hogy gondos tanuló lévén utánanéz, ha nem ért valamit a tankönyvben.
A szótárak különfélék, és sajnos a legelterjedtebbek annyira kezdetleges, annyira hiányos meghatározásokat tartalmaznak, hogy az nem elég a teljes megértéshez. Tehát akkor sem biztos, hogy megkap minden fontos tudnivalót, ha utánanéz egy szótárban.
Igenám, de aki nem tudja, hogy mit kéne megkapnia egy szótártól; aki nem tudja, hogy mit jelent a teljes megértés, az azt hiszi, nincs is több elérhető adat! (Ugye láttad az előző videókat?)
Mellesleg: tudtad-e, hogy a legtöbb tanuló még ma is a szavak jelentésének elferdítésére és a szocialista eszmék terjesztésére szánt kéziszótárt használja?! Ez a bukott rendszer titkos fegyvere, amely még ma is terjeszti butaságot.
Szóval a tanuló próbálja megérteni, erőlködik, szenved, agyal. Mégsem érti.
Nincs más megoldás: ő maga próbálja kitalálni, mit jelenthet az, amit a könyvben és szótárban nem írtak meg. Csak néhány adatot adtak meg (például csak a formát, a kinézetet), ő pedig szépen kitalálja a hiányzó részeket (például az akciót, hogy milyen hatást okoz). Ez a szokásos hozzáállás. Tehát mindent megtesz, hogy valahogy megértse. Elég korrekt a részéről, nem?
Maga a hiányos és elavult szótár kényszeríti arra, hogy a tanuló találjon ki valamit!
Két dolog történhet:
1) Sikerül jól kitalálnia, vagy már eleve tudta. Nagyszerű, így semmi gond nem lesz.
2) És sajnos ez sokkal gyakoribb: hamis elképzelést alakít ki a szóról. Mást hisz, mint amit az igazából jelent. De mivel ő találta ki, ezért igaznak hiszi!
Ezt követően erre a tévhitre alapozva fogja tovább tanulni a tárgyat. Csakhogy innen kezdve semmi sem áll össze. Az egész értelmetlen, felfoghatatlan! Egyre több a nehézsége, és még többet erőlködik, agyal, hogy megértse. Innen kezdve már fárasztó, idegölő a tanulás. Eszébe sem jut, hogy azzal lehet a gond, amit ő talált ki – rosszul.
Ez az egy félreértés aztán megsemmisíti minden tudását ezzel a tárggyal kapcsolatban: lehetetlenné teszi, hogy bármi továbbit megértsen belőle. Utálni fogja és csak bajt csinál vele.
Tudja, hogy valami nincs rendben: nem érti eléggé és nem is tudná alkalmazni, amit tanult. Azt hiszi, hogy Ő A BUTA, mert nem képes megérteni! Ugye hallottál már olyat, hogy „hülye vagyok a matekhoz”. Pedig csupán hiányosak voltak az adatai. Méghozzá az alapoknál!
Így hát nem akar tanulni. Próbálja elkerülni, megúszni. Rövidesen rosszul érzi magát a tanulás gondolatára is. Esetleg ténylegesen beteg lesz. Mindenképpen menekülni fog, meglóg, aminek sok formája lehetséges: például mással foglalkozik, játszik. Fontosabb dolga akad. Idővel szakot vált, más iskolába megy. Ha nagyobb a baj, már kerüli az iskolát, inkább bulikba jár, haverokkal csavarog, és még jó, ha nincsenek öngyilkos gondolatai!
A megoldás egyszerű: először is HASZNÁLJ EGYSZERŰBB TANKÖNYVET, amit könnyű megérteni. Keress egyszerűbb magyarázatot arról, amit tanulsz. Egyes tankönyvírók szeretnek szakkifejezésekkel vagdalkozni. Ne hagyd, hogy már az elején megutáltassák veled az egész szakterületet!
Amikor már jól érted az egészet egy egyszerűbb könyvből, akkor majd érthetőbb lesz az is, amiben elakadtál.
Másrészt: ha nincs kitől kérdezni, fogj egy NAGYOBB SZÓTÁRT, amiben valódi, teljes meghatározás van, és ami leírja a lényeget is, nem csak egy-két hiányos adatot. Helyesebben nem is egyet, hanem TÖBB szótárt. Nézd végig az összes elérhető szótárt az egyszerűbbektől a bonyolultabbak felé haladva, amíg egy TELJES és érthető meghatározást nem találsz! Manapság már ott a net is, ahol bármiről megtalálhatók a helyes adatok.
Én is ezt szoktam tenni, ha ilyen nehéz szavakba akadok munka közben. Sosem hagyom, hogy a hiányos adatok, a rossz szótárak miatt elmenjen a kedvem az egésztől.
Amikor tényleg érted, rájössz, hogy ez olyan egyszerű!
A tanulással az a célunk, hogy új képességeket szerezzünk, hogy megtanuljuk, hogyan használjuk egy dolgot, tárgyat, hogyan csináljunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk. Tehát a cselekvés, az akció megismerése a lényeg! A szótárban is ezt keressük. Minden meghatározásnak tartalmaznia kell ezt. E nélkül nem sokat ér!
Egy fogalom megértésekor a minimális elvárás a „forma plusz akció” ismerete, avagy bővebben: a tisztázott dolog felismerése a formai sajátságai alapján (a kinézete, valamint hogy mihez hasonlít és mihez nem), plusz annak ismerete, hogy ehhez milyen akció tartozik, azaz mire használható, milyen hatás, változás érhető el vele.
A fogalom egy dolog megértett lényege.
Jó példa egy fogalom megmutatására egy krumpli gyurmafigurája, amelynek a „tömege” plusz „jelentéstartalma” (a „krumpli” címke) mutatja a fogalom két fő elemét: a felismerhető tömeget (azaz formát, hasonlóságokat és különbségeket), plusz a hozzá kapcsolódó jelentést: hogy minek tekintjük, mire való.
Ha értjük minden egyes jelentésnél a formát és a hozzá kapcsolódó akciót, akkor annál a jelentésnél elértük a teljes fogalmi megértést.
A szó mindegyik jelentésénél érteni kell a formát, ÉS a hozzá kapcsolódó akciót is.
Csak akkor éred el az egész szó teljes fogalmi megértését, ha már a szó minden egyes jelentését teljes fogalmi megértésig tisztáztad.
A helyreállt cselekvőség és kompetencia kulcsa a „teljes fogalmi megértés”: ettől leszel képes a kívánt hatás szerint alakítani a formákat.
Az akció-meghatározás nélkül ezt soha nem lehet elérni!
Attól még nem lesz „teljes” megértésed, ha egy szó mindegyik meghatározását elolvastad egy „kisszótárban”, például a Magyar értelmező kéziszótár” szócikkében, amelyekben a meghatározások többnyire hiányosak, tehát csak a formát írják le, vagy pedig csak egy-két rokon értelmű szót vagy kategóriát adnak meg.
Amelyik meghatározás csak a formát, kinézetet írja le, az még csak a tömeg! Hol marad a lényeg? Mi a jelentéstartalma?
Minden egyes jelentésnél érteni kell a hozzá kapcsolódó akciót, hatásokat és a hasznát is: mire használható, hogyan és miért?
Végül is azért tanulsz, hogy használd a tudásodat, hogy csináld, amit tanultál, igaz? Ezt hogyan érhetnéd el, ha nem érted minden egyes szóról, minden egyes jelentésről, hogy mit okozhatsz vele, ha nem tudod, mi a hatása, mire használható? Ezért olyan fontos az akciómeghatározás!
Egy ige esetében is kell mindkettő: nem elég a változás, az akció leírása, hanem azt is tudni kell, mi az a dolog, ami így változik.
Ahogy az előző videókban elmondtam, a gondolkodásmódtól, a tudatosság szintjétől függ, hogy ki milyen szótárt kedvel, milyet képes használni, „elfogadni”. Már a könyvespolcnál eldől a várható, elérhető tudásod! Amikor nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe! Ha a meghatározás hiányos, akkor a te tudásod is hiányos lesz, a megértésed is hiányos lesz.
Ha nem ragadsz le a legkönnyebb félmegoldásnál, ha szinonimaszótár helyett rendszeresen használsz jó értelmező szótárt, akkor javulni fog a megértési képességed és kompetensebb, sikeresebb leszel.
Most már tudod, mit kell látnod egy jó meghatározásban. (Segítek: forma, plusz akció.) Ne elégedj meg kevesebbel!
Az előző videóban említettem az akadozó olvasást. A rosszul olvasó gyerekekre sokszor ráfogják, hogy diszlexiás. Ez közismert jelenség a mai iskolákban.
