Categories
szótár

15. Így működik a szótár

 

15. Így működik a szótár

Elég a szörnyű hírekből, térjünk rá arra, hogy mi a megoldás. Sőt, ami még fontosabb: hogy hogyan csináld.

Hogyan használjuk a szótárt?

Azt már elmondtam, hogy egyes szavakkal van a baj, amiket nem értesz, de nem mindig könnyű megtalálni, hogy melyik szóval.
Pedig ez sem lehetetlen, hiszen érzed te: már az első nehéz szónál ott motoszkál benned a gyanú, hogy ez nem teljesen világos.
ITT és azonnal meg kell állnod! Ezt a szót rögtön nézd meg a szótárban! Ne várj, amíg sok érthetetlen szón átmenve elálmosodsz! Akkor már túl nehéz megtalálni, hol is volt a gond. Túl fárasztónak tűnik keresgélni.
Tehát azonnal nézd meg a szót a szótárban, vagy kérdezd meg a tanárt. Ha nem mondta el, valószínűleg később sem fogja megmagyarázni, mert azt hiszi, hogy ezt már érted. A könyv pedig még kevésbé figyeli, hogy érted-e.

Ha visszalapozol és elölről elkezded újraolvasni azt a fejezetet, megfigyelheted, hogy az eleje nagyon könnyen ment. Tisztán értettél mindent. Aztán következett az a nehéz szó, amin töprengened kellett, hogy mit is jelent. Ha továbbhaladtál, akkor a szöveg többi részére alig emlékszel, mintha nem is olvastad volna.

Miután ezt a szót megértetted a szótárból, továbbhaladhatsz, és újra érthető, világos lesz az egész oldal. Szinte csoda!
Nézzük egy kicsit részletesebben, hogyan tudod a leggyorsabban használni a szótárt. Vegyük például az „ablak” szót.

A szótárban az ábécé sorrendjében vannak a szavak, így könnyű megtalálni a te szavadat.
Egy szónak általában több jelentése is van. Válaszd ki azt a jelentést, amelyik a legjobban illik az olvasott mondatba. Legyen például a 2. jelentés. A WikiSzótárban ezt vastag kiemelések teszik még könnyebbé. Ezt a meghatározást olvasd el figyelmesen és értsd meg jól. A példamondatok is sokat segítenek a megértésben, olvasd el azt is.
Utána értsd meg a szó többi jelentését is, mert lehet, hogy a könyv másképp használja, mint ahogy először gondoltad.

A WikiSzótár.hu egy NAGY szótár nagyon sok jelentéssel. Ez néha túl részletes egy kezdő tanulónak.

A nagyon sok jelentésű szavaknál látsz egy alapjelentést, aztán egy „További részletezés” felirat után következik a többi jelentés. Ez a szavak gyorsabb megértése kedvéért van így. Azt jelzi, hogy egy egyszerű szótárban csak ezt az első jelentést találnád meg.
Ha már érted a mondatodba illő jelentést, ami a példánkban a 2. jelentés volt, akkor nézd meg ezt az alapjelentést, mintha egy egyszerű szótárt használnál, így nem kell mind a 10-20 jelentést végigolvasnod. Bár érdemes azokkal is bővíteni a szókincsedet.

Érdemes elolvasni a szóhoz tartozó eredetet, nyelvtani és egyéb tudnivalókat is.

Ezzel kész is vagy – folytathatod a könyved olvasását. Ez tényleg csak pár perc. Megéri!
De vannak a szótáraknak más trükkjei is. Ezekről beszélek a következő videókban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

18. Teljes fogalmi megértés

 

18. Teljes fogalmi megértés

Vizsgáljuk tovább, hogy milyen különleges jellemzőkkel készül az ideális szótár, és az egyes részei miért jók neked.

Egy szócikk legfontosabb része a meghatározás. Nem is gondolnád, hogy ennek pontos megfogalmazása mennyire fontos. Sokszor igazi költészet, ahogy az odaillő szavakat megválogatom, mert tudom, hogy az olvasóm megértési képessége, okossága, később pedig sikeressége is ezen múlik.

A könnyű megértést segíti a vastag betűs első két-három szavas leírás. Ezt sokszor be is helyettesítheted a keresett szó helyére, úgy is értelmes a mondatod.

Egy tárgy, azaz főnév meghatározásában a régebbi szótárak sokszor csak a formát írták le. Például felolvasom neked egy régebbi értelmező szótárunk meghatározását:

„Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab.”

Vajon mi lehet ez? Ágy? Polc? Virágtartó? Sámli vagy szék? Ez csak a formát írja le!
Egy valódi meghatározásból visszafelé gondolkodva is ki kell derülnie, hogy mit határoz meg, hiszen az olvasó éppen ezt szeretné megérteni.
Elárulom: ezt a tárgyat evés, munka, tanulás közben szoktuk használni, hogy rárakjunk más tárgyakat, ezen együnk vagy dolgozzunk. Így már világosabb, hogy az „asztal” meghatározását olvastam fel, igaz?

Csak akkor jössz rá, hogy ez a tárgy mi, ha azt is elárulom, mire való. Mire használjuk, mit okoz, vagy éppen fordítva: mit okoz az, ha nincs ott ez a dolog.

Egy másik példában hiába sorolnám a jellemzőket, nem találnád ki, milyen anyagról beszélek. Csak a hatása árulja el. Próbáljuk ki: Savanyú, fehér por, vízben jól oldódik. Tudod már, mi ez?

Egy átlagos olvasó a teljes vegyi képletéből sem tudja, mi ez: C6H8O6. Ha kémiai szakkifejezéseket sorolnék, akkor sem értenéd jobban.
Jó, elárulom mit csinál: javítja az egészségünket, véd a megfázás és fertőzések ellen. Télen nélkülözhetetlen táplálék-kiegészítő. Hiánya lehetővé teszi betegségek kialakulását, a fogak kilazulását. És még sorolhatnám.

Kitaláltad? Igen, ez a C-vitamin!

E két példából is láthatod, mennyire fontos a meghatározásban a dolog hatása: mit okoz, illetve mit okoz a hiánya. Egy ige esetében mindig megadjuk a változást, mozgást, amiről az ige szól, de néha az is nagyon fontos, hogy ki vagy mi végzi azt a cselekvést. Ki, mi szokta azt tenni? Mi az a tárgy vagy „tömeg”, amire az ige jellemző?

Ha azt mondom: „esik”, nem mindegy, hogy egy tárgy esik, vagy az eső. Enélkül nehéz megérteni, hogy miről akart szólni az a meghatározás. Ilyen „apróságokon” múlik, hogy te teljesen érteni fogod-e a szót.

A tárgy jellemzői, azaz a „tömeg” leírása, no meg az általunk hozzá kapcsolt „jelentés”, azaz a hatások, összefüggések megadása – a két fő adat, amelyek együtt lehetővé teszik egy fogalom teljes megértését. Ez sajnos nem volt szempont a korábbi szótárainkban. Csak a WikiSzótár.hu meghatározásai nyújtják ezt.

A következő videókban tovább magyarázom, hogy a szócikk melyik része mire való.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

26. A megértés

 

26. A megértés

Te egy gondolkodó, szellemi lény vagy. Az állatok nem képesek ilyen magas szintű megértésre, mint te – ebben különbözöl tőlük.

A megértés az ember legfontosabb képessége. Kellő megértés nélkül az ember értelmetlenül cselekszik, sőt károkat okoz, pusztít.

Bizonyára láttál már olyan barkácsolót, aki nem értett hozzá, ezért csak még jobban elrontotta a készüléket ahelyett, hogy megjavította volna…

A megértéseden múlik, hogy jól csinálod-e a dolgodat, vagy nem értesz hozzá. Hogy jól értesz-e a feladataidhoz, vagy pedig semmihez sem értesz.

A te megértési képességeden múlik, hogy hajlandó vagy-e másokkal megbeszélni dolgokat, vagy akár egyáltalán szóba állni velük, vagy pedig bezárkózol és magányosan élsz.

Igen, vannak nehéz esetek is, akikkel nem szívesen állunk szóba, de sosem leszel képes őt megváltoztatni, ha nem is szólsz hozzá, és te nem vagy hajlandó megérteni őt.

Mások megértésén múlik, hogy szereted-e az embereket, vagy pedig neheztelsz rájuk, őket hibáztatod a bajokért, vagy akár gyűlölöd őket, és ezen nem is tudsz változtatni. A te megértéseddel javíthatsz a családi, házassági problémákon is.

A megértéseden, hozzáértéseden múlik, hogy milyen jó szakember vagy, mennyit keresel, hogyan élsz. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire érted a munkádat, a környezetedet, vagy akár a világ működését. Az egész életed minősége ettől függ.

De vajon mitől függ a te megértési képességed?

Természetesen attól, amit már tudsz! Amit eddig megértettél, megtanultál. Márpedig ez fejleszthető!
Amit jól tudsz, jól ismersz, azzal kapcsolatban jól átlátod a helyzetet, könnyen találsz megoldásokat, és könnyedén tanulsz meg újdonságokat is, ha kell. Például szakmai kérdésekben biztos nagyon jó vagy.

Amihez viszont nem értesz eléggé, azzal nem szívesen foglalkozol, mert nincs kellő megértésed. Gondolj csak egy jogi szövegre, vagy akár az adóbevallásra.

Egyáltalán nem mindegy, milyen tudást, milyen megértési képességet kaptál szüleidtől, az iskolától. Nézd meg, mennyire értelmesek azok, akik alacsony sorban, műveletlen, értetlen emberek közt nőttek fel. Többnyire nem sokban különböznek a környezetüktől. Nekik sokkal kisebb a tudásuk és gyengébb a megértési képességük is, mint az értelmesebb, okosabb szülők gyerekeinek.

De ezen még most is lehet változtatni. Csak tanulás, megértés kérdése! A jobb megértést el lehet sajátítani.

Sőt: senki sem születik mindentudóként. Mindenkinek tanulnia kell. A jobb megértést olvasással, tanulással szerezzük meg.

Érthető, jó tananyag, jó meghatározások, jó szótár. Ezek a megértés elsajátításának eszközei.

Ha igaz adatokat, összefüggéseket olvasol, és érted is, akkor belül te is tudod, hogy ez az igazság. És utána alkalmazni is tudod, amit jól megértettél.

Ha zavaros, érthetetlen a szöveg, akkor jó meghatározásokra van szükséged, hogy kibogarászhasd, mit is akar mondani. Ilyenkor célszerű megkérdezni egy ismerőst, aki ért is hozzá.

De mit tehetsz, ha nincs a közeledben ilyen „élő szótár”, aki elmagyarázza? Feladod, vagy tovább keresel? Márpedig ha feladod, sosem fogod teljesen érteni!

Szóval: megelégszel az első zavaros válasszal, amit feldob a kereső a netről, vagy pedig addig keresgélsz, amíg igazi, érthető és teljes választ találsz?

Nos, ebben a megértési színvonalban különbözik egy gyenge szótár és a WikiSzótár.hu. A rossz tananyagok, a hiányos, gyenge szótárak csak egy-két rokon értelmű szót adnak meg magyarázatként, a WikiSzótár.hu pedig a teljes fogalmat érthetően elmagyarázza.

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megértést szerzel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

28. Azonosító meghatározások

 

28. Azonosító meghatározások

A most következő videókban azért beszélek a gondolkodásmódokról, hogy képes légy felismerni a buktatókat és jobb szintre tudd hozni magadat. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Semmiképp nem az a cél, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess.

Az emberekre négyféle fő gondolkodásmód jellemző: azonosító, kategóriás, összehasonlító vagy a fogalmi gondolkodás.

Ezeket a megértési szinteket a meghatározások minősége eredményezi, amelyeket egy személy a szüleitől, a környezetétől és az iskolában tanult. Ezek párhuzamba állíthatók a butasággal, fafejűséggel, az átlagos gondolkodással, illetve jó esetben az ötletességgel, eszességgel, intelligenciával.

Ezek a gondolkodásmódok, ezek az értelmi színvonalak alapvetően megszabják, hogy az illető mit képes megérteni, és hogyan lehet vele megértetni új ismereteket. Ezekben különbözik egymástól a buta és az eszes tanuló; a segédmunkás és a mérnök.

Az igazán zavaros, fafejű, nehéz felfogású ember azonosságokban gondolkodik, azaz teljesen különböző dolgokat tekint egyformának. Neki a „csira = csíra”, az „avar = haraszt”, a „hitel = kölcsön”, a „felemás = másfeles”, a „koncepció egy ruhafajta”. Neki a „tanul” az „bifláz”, a „házi feladat = kitolás”, a „tanár” = ellenség” és „minden tananyag = mittudomén”.
A segítségre szoruló tanuló ezen a szinten van az esetek túlnyomó többségében (legalábbis azon a területen, ahol segíteni kell neki).
Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, vagy ha lefordítanád neki egy jó angol értelmező szótárból, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!

Ő próbálja bemagolni az anyagot, próbál átmenni a vizsgán, de megértés híján ez nem megy! Az sem segítene rajta, ha háromszor olvasná el az elsőre is érthetetlen tananyagot.

Ő az, aki gyenge jegyekkel bukdácsol végig az iskolán. Ő az, aki elmaradozik, majd lemorzsolódik a tanfolyamról. Ő az, aki „nem ért hozzá” és nem is érdekli. Többnyire nem is kérdez, nehogy kinevessék.

Természetesen, sok mindent elront, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Ha mégis muszáj csinálnia, akkor károkat fog okozni!
Aki ennyire nem érti a szavakat, az meghatározásként teljesen elégedett egy rokon értelmű szóval, azaz egy újabb azonossággal.

Ha megkérdezed tőle, hogy mi egy szó meghatározása, akkor egy rokon értelmű szóval felel. Például: Mi egy „szék”?
„Hokedli!”

Tanuláskor kezdetnek ez nem rossz, de ő gyakran ezt a szinonimát sem érti teljesen. Fokozatok egész során kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.
Ő csak az olyan kezdetleges szójegyzékeket kedveli, amelyeket ezen a dedós szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Az idegen szavak szótárai és a kétnyelvű szótárak többnyire ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De ez csak a megértés legalacsonyabb szintje: akármi egyenlő akármi mással.

Két-három szinonima, azaz rokon értelmű szó még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak két-három különböző dolog, amiket azonosnak tekintünk.

És aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.

Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés szintjeinek teljes során. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.
Egy kicsit jobb megértési szint a „kategorikus” gondolkodás. Erről fogok beszélni a következő videóban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

29. Kategóriás meghatározások

 

29. Kategóriás meghatározások

A különböző dolgokat azonosnak tekintő, buta embernél egy árnyalattal magasabb megértési szintű ember már kategóriákban gondolkodik. Az ilyen fafejű, vaskalapos gondolkodás beéri egy felületes osztályozással, a részleteket fel sem fogja.

A világból kb. annyit tud, hogy „A szabály az szabály!”, „Dohányozni tilos!”, és ”Minden férfi disznó”. Neki a papaya „valami gyümölcs”, a szkenner „talán számítógéphez kell”. A hozzá forduló mindegyik ember csak „panaszos” vagy „adófizető”.

Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!

De megeshet, hogy ez őt nem érdekli, mert ő már eleve mindent jobban tud (legalábbis szerinte)… Mindenre van egy sablonos (bár gyakran hibás) automatikus válasza.

Ha tanul, papagáj módjára bemagolja az anyagot: próbálja szó szerint megjegyezni. Talán még át is megy a vizsgán, de egy hét múlva már az egészet elfelejti!

Megértési szintje valójában alig különbözik az előző videóban említett „buta” emberekétől, bár ő nagyon okosnak hiszi magát. Ám ha már csinálni kell, amit tanult, ha alkalmazni kell a tudását, akkor rögtön kiderülnek a gondok…

Igazándiból semmit sem ért kellőképpen, csak a korábban hallottakat szajkózza. Csak azt hallod tőle, amit előző este a tévében mondtak. Cselekedeteit nem az ésszerűség irányítja, hanem az „így kell, mert így szoktuk”. Az élete csupa „kell” és „tilos”.

Természetes, hogy sok kárt okoz, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Fölényesen okoskodik, de csinálni nem tudná.

Ha megkérdezed tőle, mi a „szék” meghatározása, akkor egy kategóriával felel, például: „ülőbútor”. Ha megkérdezed, mi a „van” szó jelentése, kiderül, hogy szerinte ez „létige”. A tényleges jelentést, meghatározást nem tudja elmondani.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ezen a kezdetleges szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Kezdésnek ez nem rossz, de ő többnyire ezt a kategóriát sem érti: hogy mi tartozik bele, mi nem, és miért. További fokozatokon kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.

Az ilyen színvonalú hitvány szójegyzékekben és tankönyvekben alig találsz igazi meghatározást. Ezek csak általánosságokat vagy rokon értelmű szavakat adnak meg. Ebből arra is következtethetsz, hogy az írójuk mennyire nem értett a dolgához, és mennyire nem bízhatsz meg a szakértelmében…

Az igénytelen szótárak sokszor csak ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De sajnos ez csak a megértés egy nagyon alacsony szintje: minden hasonló dolgot egyformának tekint; mind egyenlő ezzel a halmazzal.

Egy halmaz, egy kategória, egy fajta, egy besorolási osztály megadása még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak több hasonló dolog, amiket azonosnak tekintünk.

Nagy baj, hogy épp a legnépszerűbb zöld szótárunkban ilyen igénytelen a meghatározások nagy része. És aki csak ilyen kezdetleges kisszótárt használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.

Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés további szintjein is. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A kategóriáktól sokkal jobb megértési szint a „hasonlóságokban gondolkodás”. Erről fogok beszélni a következő videóban.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

30. Formai meghatározások

 

30. Formai meghatározások

Ahogy mondtam, ezeknek a videóknak nem célja, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, ha esetleg magadra ismernél egy-egy hiba hallatán, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Az átlagemberek (azaz nem kiemelkedően okos emberek) gondolkodási szintje a hasonló dolgokra emlékezés, amikor formai szempontból el tudja mondani a külsőségeket, „tud pár adatot”, de nem tud eleget a „miértekről”, okokról és következményekről.

Ez a „Már láttam ilyesmit” szintje, amiből még nem lesz önálló cselekvés, legfeljebb ügyetlen próbálkozás vagy károkozás.

Az ilyen tanulónak „képi memóriája” van, tehát emlékszik hasonló dolgokra, vagy arra, hogy az oldal jobb alsó sarkán olvasott róla (de hogy mit?…) Hasonlóságokban gondolkodik. Jobb esetben ezen a szinten felismer apró különbségeket, rosszabb esetben még azt sem.

Sokszor bizonytalan, „úgy emlékszik”, „azt hiszi, hogy úgy olvasta…”, de valójában nem azt csinálja, amit a papíron olvasott, hanem azt utánozza, amit a társaitól látott, hiszen az egy szemmel látható, érthető hasonló példa volt.

Beszélgetés közben neki is folyton eszébe jutnak hasonló esetek, hasonló gondok.

Bár ez egész jó szint, azaz teljesen elfogadott az átlagemberek között, mégis messze van az ideálistól, a valódi szakértelemtől, hozzáértéstől. A kocsid javítását, vagy egészségedet sose bíznád olyanra, aki csak ilyen szinten ért hozzá!

Valójában az ilyen szinten gondolkodó ember igen sok gonddal, problémával küzd.

Ha megkérdezed tőle, mi egy szó meghatározása, akkor kezdetleges magyarázattal vagy egy formai leírással felel. Például: Mi egy „szék”? „Egy személy részére való ülőbútor.”, vagy „Négylábú bútordarab”.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ilyen hiányosan írtak (tehát sajnos maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).

Egy ilyen színvonalú szótár csak a formát írja le, viszont nem adja meg legfontosabbat: a dologhoz tartozó összefüggéseket, a vele okozható hatást, a hozzá kapcsolódó akciót. Mire használható?

Mit csinálunk vele? A dolog célja, alkalmazása többnyire hiányzik belőle.

Vajon megennél-e egy gombát, amelynek csak a kinézetét írta le a gombászkönyv, azt viszont nem írja, hogy ehető vagy mérgező?

Vajon bevennél-e egy tablettát, ha szép a színe és alakja, de nem ismered a hatását, nem tudod, mire való és mit okoz?

Az ilyen hatást, alkalmazást, összefüggéseket leíró meghatározás neve az „akciómeghatározás”.

Például a Magyar értelmező kéziszótárban tízből kilenc meghatározásban nincsen benne az akciómeghatározás, csak a forma felületes leírása, vagy egy kategória. Ezzel a gondolkodás egy alacsony szintjén rögzíti olvasóit, és sohasem juttatja el a teljes fogalmi megértésig.

Az ilyen szótár neve szakkifejezéssel „kisszótár”, amelyben a meghatározások gyakran nem elegendők, hogy tényleges fogalmat kapj a szóról.

A szótár külső méretre nagy is lehet, de a minősége miatt ez csak egy „kisszótár”: a benne megadott jelentések nem elég teljesek a teljes fogalmi megértés eléréséhez.

Nem igazán segít a csak kategóriákat, vagy csak egy-két rokon értelmű szót tartalmazó szójegyzék, és az ilyen kisszótár is elégtelen az igazi megértéshez.

Aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos sosem éri el a profikra, szakemberekre jellemző teljes fogalmi megértés szintjét. Sosem fog fogalmakban gondolkodni.

Ne érd be a bukott szocialista rendszer elavult szótárának szándékosan megtévesztő magyarázataival! Ők a közvélemény formálására (más szóval népbutításra) írtak szótárt, nem a tanítás céljaira. Nem véletlen, hogy az iskolákban nem szeretnek szótárt használni. Te se hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak el kell juttatnia a teljes megértésig. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A következő videóban a teljes fogalmi megértésről fogok beszélni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

Categories
szótár

35. A tudatlanság története

 

35. A tudatlanság története

Most azt mesélem el nektek, hogyan jutott hatalomhoz a sötét ostobaság – a tiszta értelem, a józan paraszti ész helyett. Mindenki figyeljen!

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, amikor még iskola és tankönyv sem volt…

Kezdetben volt a gondolat. Tiszta, tökéletes, érthető gondolat. Mindenki értette.

Valaki Más azonban nem értette. Csak értetlenül bámult és szentül hitte, hogy ő tud mindent helyesen.

Ezért szólni kellett neki.

Elhangzott hát a szó a gondolat jelképeként. Jól meghatározott, érthető szó, ami jól kifejezte a gondolatot. Valaki Másnak azonban zavarosak voltak a gondolatai, ezért a szót sem értette: csak gagyogott és vigyorgott.

Így megszületett a meg nem értett szó. Valaki Más feje telis-tele volt félreértésekkel. Főként azt nem értette, hogy őt miért nem érti meg Mindenki.

Valaki Más társakat keresett – talált is olyanokat, akik ugyanazt értették félre, mint ő, ezért ezekben nagyon-nagyon egyetértettek.

Valaki Más nekifogott, hogy Mindenkivel elfogadtassa a saját gondolatait: a kusza, zavaros, érthetetlen gondolatokat. (Mindenki tudta, hogy ez nyilvánvaló ostobaság, ezért szóra sem méltatták: Mindenki hallgatott.)

Valaki Más nagy hangon hőzöngött, összefogott a többi értetlennel, segítségükkel feldiplomázta magát a legmagasabb bársonyszékekbe, majd onnan hirdette, hogy csakis neki lehet igaza.

Mindenki hallgatott, mert hallgatni sokkal könnyebb, mint Valaki Mást eljuttatni a megértésig, ha ennyire ostoba. Így csak Valaki Más szavai zengtek.

A dolgok még így is rendben mentek, amíg Mindenki maga tanította a gyermekeit az életre.

Amikor azonban (Valaki Más utasítására) Mindenki iskolába küldte a gyerekeit, ott pedig Valaki Más tanította a gyerekeket, akkor a kezdetben okos gyerekek egyre furcsábban kezdtek viselkedni: elkezdték nem érteni az egyszerű dolgokat, butaságokat csináltak, egyre rosszabbak lettek. Nem értették Valaki Más szavait, végül pedig már Valaki Más ostobaságait szajkózta Mindenki.

Végül is, nyilván sokkal többet tudnak Mindenkinél azok, akik ott fenn, a hatalom bársonyszékeiben ülnek. Ezt még csak megkérdőjelezni sem szabad!…
Hiszen ezt Mindenki tudja.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak
Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright