Címke Archívum: kisszótár

27. Négyféle szótár

 

27. Négyféle szótár

A most következő videókban arról fogok beszélni, hogy a tankönyvekben és szótárakban lévő meghatározások minősége hogyan függ össze a megértés alaposságával, a képességek fejlődésével.

A tankönyvek hemzsegnek a nehéz, érthetetlen szavaktól, és a tanárok közül is sok beszél úgy, hogy egy gyerek, egy tanuló alig érti – de sokszor még egy felnőtt sem.

Egyetlen megoldás marad: utána kell nézni az ismeretlen szavaknak! Aki nem deríti ki, hogy mit jelent, amit nem értett, az sosem fogja megérteni a tanultakat, és még kevésbé fogja használni.

Tehát indulj, fogj egy jó szótárt!

Sajnos kevesen tudják, hogy a várható, elérhető tudásuk már a könyvespolcnál eldől! Amikor ilyen nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe!

Nyilvánvaló: ha nem mész oda a polchoz és nem nézed meg egy szótárban, akkor nem fogod érteni azt a szót, sem a tárgyat…

Egy gyenge, hiányos szótárral pedig gyenge, hiányos lesz a megértésed.
Egy közepes szótárral közepes, felszínes lesz a megértésed – ami szintén használhatatlan.
Egy jó szótárral viszont tökéletesen érteni fogod a tanultakat, és ha hosszú időn át azt használod, akkor sok mindent a zsenik szintjén fogsz érteni.

Most nem arról beszélek, hogy benne van-e a keresett szó abban a szótárban. Tegyük fel, hogy mindegyikben benne van. AZ nem mindegy, hogy az egyes meghatározások milyenek!
Egyáltalán nem mindegy, hogy csak egy hitvány, pár szavas általánosítást, egy ködösítést, egy ál-meghatározást találsz benne, vagy pedig egy valódi, teljes meghatározást, amely minden tudnivalót leír, amire az alkalmazáshoz, a teljes megértéshez szükséged van.
Ezt értem az alatt, hogy hiányos, vagy pedig jó egy szótár.

Tehát már a szótár kiválasztásakor, már ott a könyvespolcnál eldől, hogy később jól fogod-e érteni a tanultakat, vagy csak hiányosan. Márpedig ez nagyon nem mindegy!
Ebből a szempontból négyféle szótárt lehet megkülönböztetni: azonosító, kategóriás, összehasonlító és a teljes fogalmi megértést nyújtó szótárakat.
Az azonosító és kategóriás meghatározásokat helyesebb lenne szójegyzéknek nevezni. A csak formát és hasonlóságokat leíró meghatározások pedig valójában „kisszótárak”, nem valódi értelmező szótárak.

Az igazán használható szótárak a gyakorlatban is használható, teljes fogalmi megértést nyújtanak. Ha azt akarod, hogy teljesen értsd, vagy a gyereked teljesen értse a tanultakat, akkor csak ez utóbbi jöhet szóba, mert csakis ilyen szótárral lehet elérni ezt a színvonalat.

Sajnos nincs elég igazán jó tanár, aki nagyon érthetően tanít. Ők a kedvenc tanárok, őket nagyon szeretik a tanulók, de sajna nincsenek elegen. Jó korrepetáló tanár még kevesebb van, ráadásul nem is olcsók!

Nagy szükség van a szótárak segítségére, amelyek akár otthon is érthetővé teszik a nehéz olvasmányt, tananyagot.

A jó szótár olyan, mint a kedvenc tanárod: mindent elmond érthetően és egyszerűen.
A hitvány szótárak épp a lényeget nem mondják el, ugyanúgy, mint a hozzá nem értő helyettesítő tanár, aki maga sem érti teljesen, amit magyaráz.

Te választod meg, hogy melyik tanárhoz fordulsz a kérdéseddel. Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána.
Ne hagyd magad becsapni!

A következő videókkal ebben fogok segíteni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

30. Formai meghatározások

 

30. Formai meghatározások

Ahogy mondtam, ezeknek a videóknak nem célja, hogy lebecsüld magadat, vagy rosszul érezd magad, ha esetleg magadra ismernél egy-egy hiba hallatán, hanem hogy mostantól észrevedd a hibákat, a csapdákat, és sokkal okosabb lehess. Légy szíves Te is ezzel a nézőponttal hallgasd őket!

Az átlagemberek (azaz nem kiemelkedően okos emberek) gondolkodási szintje a hasonló dolgokra emlékezés, amikor formai szempontból el tudja mondani a külsőségeket, „tud pár adatot”, de nem tud eleget a „miértekről”, okokról és következményekről.

Ez a „Már láttam ilyesmit” szintje, amiből még nem lesz önálló cselekvés, legfeljebb ügyetlen próbálkozás vagy károkozás.

Az ilyen tanulónak „képi memóriája” van, tehát emlékszik hasonló dolgokra, vagy arra, hogy az oldal jobb alsó sarkán olvasott róla (de hogy mit?…) Hasonlóságokban gondolkodik. Jobb esetben ezen a szinten felismer apró különbségeket, rosszabb esetben még azt sem.

Sokszor bizonytalan, „úgy emlékszik”, „azt hiszi, hogy úgy olvasta…”, de valójában nem azt csinálja, amit a papíron olvasott, hanem azt utánozza, amit a társaitól látott, hiszen az egy szemmel látható, érthető hasonló példa volt.

Beszélgetés közben neki is folyton eszébe jutnak hasonló esetek, hasonló gondok.

Bár ez egész jó szint, azaz teljesen elfogadott az átlagemberek között, mégis messze van az ideálistól, a valódi szakértelemtől, hozzáértéstől. A kocsid javítását, vagy egészségedet sose bíznád olyanra, aki csak ilyen szinten ért hozzá!

Valójában az ilyen szinten gondolkodó ember igen sok gonddal, problémával küzd.

Ha megkérdezed tőle, mi egy szó meghatározása, akkor kezdetleges magyarázattal vagy egy formai leírással felel. Például: Mi egy „szék”? „Egy személy részére való ülőbútor.”, vagy „Négylábú bútordarab”.

Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ilyen hiányosan írtak (tehát sajnos maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).

Egy ilyen színvonalú szótár csak a formát írja le, viszont nem adja meg legfontosabbat: a dologhoz tartozó összefüggéseket, a vele okozható hatást, a hozzá kapcsolódó akciót. Mire használható?

Mit csinálunk vele? A dolog célja, alkalmazása többnyire hiányzik belőle.

Vajon megennél-e egy gombát, amelynek csak a kinézetét írta le a gombászkönyv, azt viszont nem írja, hogy ehető vagy mérgező?

Vajon bevennél-e egy tablettát, ha szép a színe és alakja, de nem ismered a hatását, nem tudod, mire való és mit okoz?

Az ilyen hatást, alkalmazást, összefüggéseket leíró meghatározás neve az „akciómeghatározás”.

Például a Magyar értelmező kéziszótárban tízből kilenc meghatározásban nincsen benne az akciómeghatározás, csak a forma felületes leírása, vagy egy kategória. Ezzel a gondolkodás egy alacsony szintjén rögzíti olvasóit, és sohasem juttatja el a teljes fogalmi megértésig.

Az ilyen szótár neve szakkifejezéssel „kisszótár”, amelyben a meghatározások gyakran nem elegendők, hogy tényleges fogalmat kapj a szóról.

A szótár külső méretre nagy is lehet, de a minősége miatt ez csak egy „kisszótár”: a benne megadott jelentések nem elég teljesek a teljes fogalmi megértés eléréséhez.

Nem igazán segít a csak kategóriákat, vagy csak egy-két rokon értelmű szót tartalmazó szójegyzék, és az ilyen kisszótár is elégtelen az igazi megértéshez.

Aki csak ilyen kezdetleges szótárakat használ, az sajnos sosem éri el a profikra, szakemberekre jellemző teljes fogalmi megértés szintjét. Sosem fog fogalmakban gondolkodni.

Ne érd be a bukott szocialista rendszer elavult szótárának szándékosan megtévesztő magyarázataival! Ők a közvélemény formálására (más szóval népbutításra) írtak szótárt, nem a tanítás céljaira. Nem véletlen, hogy az iskolákban nem szeretnek szótárt használni. Te se hagyd magad becsapni!

A meghatározásnak el kell juttatnia a teljes megértésig. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.

A következő videóban a teljes fogalmi megértésről fogok beszélni.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

33. A teljes fogalmi megértés

 

33. A teljes fogalmi megértés

A tanulással az a célunk, hogy új képességeket szerezzünk, hogy megtanuljuk, hogyan használjuk egy dolgot, tárgyat, hogyan csináljunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk. Tehát a cselekvés, az akció megismerése a lényeg! A szótárban is ezt keressük. Minden meghatározásnak tartalmaznia kell ezt. E nélkül nem sokat ér!

Egy fogalom megértésekor a minimális elvárás a „forma plusz akció” ismerete, avagy bővebben: a tisztázott dolog felismerése a formai sajátságai alapján (a kinézete, valamint hogy mihez hasonlít és mihez nem), plusz annak ismerete, hogy ehhez milyen akció tartozik, azaz mire használható, milyen hatás, változás érhető el vele.

A fogalom egy dolog megértett lényege.

Jó példa egy fogalom megmutatására egy krumpli gyurmafigurája, amelynek a „tömege” plusz „jelentéstartalma” (a „krumpli” címke) mutatja a fogalom két fő elemét: a felismerhető tömeget (azaz formát, hasonlóságokat és különbségeket), plusz a hozzá kapcsolódó jelentést: hogy minek tekintjük, mire való.

Ha értjük minden egyes jelentésnél a formát és a hozzá kapcsolódó akciót, akkor annál a jelentésnél elértük a teljes fogalmi megértést.

A szó mindegyik jelentésénél érteni kell a formát, ÉS a hozzá kapcsolódó akciót is.

Csak akkor éred el az egész szó teljes fogalmi megértését, ha már a szó minden egyes jelentését teljes fogalmi megértésig tisztáztad.

A helyreállt cselekvőség és kompetencia kulcsa a „teljes fogalmi megértés”: ettől leszel képes a kívánt hatás szerint alakítani a formákat.

Az akció-meghatározás nélkül ezt soha nem lehet elérni!

Attól még nem lesz „teljes” megértésed, ha egy szó mindegyik meghatározását elolvastad egy „kisszótárban”, például a Magyar értelmező kéziszótár” szócikkében, amelyekben a meghatározások többnyire hiányosak, tehát csak a formát írják le, vagy pedig csak egy-két rokon értelmű szót vagy kategóriát adnak meg.

Amelyik meghatározás csak a formát, kinézetet írja le, az még csak a tömeg! Hol marad a lényeg? Mi a jelentéstartalma?

Minden egyes jelentésnél érteni kell a hozzá kapcsolódó akciót, hatásokat és a hasznát is: mire használható, hogyan és miért?

Végül is azért tanulsz, hogy használd a tudásodat, hogy csináld, amit tanultál, igaz? Ezt hogyan érhetnéd el, ha nem érted minden egyes szóról, minden egyes jelentésről, hogy mit okozhatsz vele, ha nem tudod, mi a hatása, mire használható? Ezért olyan fontos az akciómeghatározás!

Egy ige esetében is kell mindkettő: nem elég a változás, az akció leírása, hanem azt is tudni kell, mi az a dolog, ami így változik.
Ahogy az előző videókban elmondtam, a gondolkodásmódtól, a tudatosság szintjétől függ, hogy ki milyen szótárt kedvel, milyet képes használni, „elfogadni”. Már a könyvespolcnál eldől a várható, elérhető tudásod! Amikor nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe! Ha a meghatározás hiányos, akkor a te tudásod is hiányos lesz, a megértésed is hiányos lesz.

Ha nem ragadsz le a legkönnyebb félmegoldásnál, ha szinonimaszótár helyett rendszeresen használsz jó értelmező szótárt, akkor javulni fog a megértési képességed és kompetensebb, sikeresebb leszel.

Most már tudod, mit kell látnod egy jó meghatározásban. (Segítek: forma, plusz akció.) Ne elégedj meg kevesebbel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

34. A csapda titka

 

34. A csapda titka

Most olyan titkot leplezek le, amit hiába keresel az oktatásról, tanulásról szóló szakkönyvekben, pedig nap mint nap tízezrével tesz tönkre életeket. Ezen áll vagy bukik a tudásod!
Amihez jól értesz, azt emiatt érted. Amihez pedig nem értesz, ott is ez az ok.

Ha tanár vagy, ezen múlik, hogy a tanulóid használni fogják-e a tanultakat, vagy helyette folyton rosszalkodnak.

Olyan sunyi, gonosz kis titok, hogy észre sem veszed, miközben ott lappang. Azt hiszed, hogy mindent figyelmesen megtanultál, jól érted, aztán egyszer csak kiderül, hogy mégsem érted. Hogy lehet ez?

Ez nagyon fontos: ha eddig is figyelmesen tanultál, különösen ha szótárt is használtál, mégis nehéz volt a tanulás, ha eddig azt hitted, hogy te nem tudsz tanulni, ha elhitted, hogy túl buta vagy ehhez, hát el kell árulnom, hogy tévedsz! Nem te vagy a buta! A tankönyv és a szótár volt hiányos!

Márpedig ha nem kaptál meg minden szükséges adatot elég érthető formában, akkor hogy várhatnák el tőled, hogy értsd is?!

No de mi is hiányzik, és hol?

Először is: a tanuló tanul, oktatják, de hiányos magyarázatot kap. A szövegben nem ért szavakat, ezért megnézi egy szótárban. De sajnos a szótárban is csak a dolog formáját írják le tömören, a többit a fantáziánkra bízzák…
A meghatározásokból hiányzik az akció: hogy mit okoznak, mire használhatók azok a dolgok.

Azt kérded, hogy lehet ez? Nos, talán a tankönyv írója maga sem értette teljesen. Talán a szótár írója nem tudta, hogy mit kellett volna elmagyaráznia és miért. Talán eszükbe sem jutott, hogy az olvasónak, tanulónak pusztán az ott megadott adatok alapján kell majd boldogulnia… Talán a szocialista korban az egykori szerzők csak a közvéleményt akarták formálni, és nem akarták, hogy a „nép” túl sokat okoskodjon. Vagy netán féltek, hogy kiderülnek a féltve őrzött titkaik, és ezért inkább minden szónál titokban tartották a lényeget…
Akárhogy is, mára ez a helyzet: nem teljesek a meghatározások. Ha alaposabban megnézed, a „Magyar értelmező kéziszótár” tíz meghatározásából kilencben csak a forma leírása van ott, de nincs benne az akciómeghatározás. Kilencven százaléka hiányos, használhatatlan!

Emiatt a tanulónak magának kell kigondolni valamit, hogy milyen hatások is tartozhatnak hozzá. Lehet, hogy sikerül kiokoskodnia. De még valószínűbb, hogy hamis választ talál ki. Hosszú távon pedig teljesen biztos, hogy sok téves elképzelést fog kialakítani.

Ráadásul sok teljesen hamis magyarázatot hall másoktól, akik szintén másoktól hallották a tévhitet, és a lánc elején megint csak egy kitalált elképzelést találunk, mint például a babonák esetében.

Tehát a hiányos meghatározás miatt ő maga találta ki az akciót, a jelentés lényegét, hogy mi okoz egy jelenséget, vagy mire használható az a dolog. Mivel ő találta ki, ezért teljesen biztos lesz benne, hogy így van, és úgy fog ragyogni az arca, mintha tényleg jól értené. Meggyőződése, hogy jól érti, pedig valójában teljesen téves az elképzelése.

Ez a titok! Ez a csapda!

Innentől kezdve nehéz lesz meggyőzni, hogy nem úgy van, ahogy gondolja! Ez a félreértés megsemmisítő hatású, mert innen kezdve nem érti jól a használatot, következményeket. Minden igaz adatot el fog utasítani, mert van egy saját elképzelése. Innen kezdve semmit sem lesz képes megtanulni arról a tantárgyból, szakmából, tudományból.

Ahogy a Murphy-törvény mondja: mindenkinek van könnyen érthető, bár működésképtelen elgondolása. Nos, ezek így születnek…

Miből is veheted észre ezt?

Ha doktor Bubó megnevezi a betegséget, de nem tudja meggyógyítani, akkor ő sem érti teljesen, hogy mi okozta.

Például régen hírhedt betegség volt a hajósok között a „skorbut”. Ettől a hajósok legyengültek, kihullottak a fogaik, vérzékennyé váltak. Nem tudták, hogy a vitaminok hiánya okozza.
Azt hitték, hogy értik az okát: isteni büntetés okozza. Később a „tudósok” más okokat jelöltek meg: káros kigőzölgések, lustaság, rézmérgezés vagy hideg okozza.
Rengeteg kitalált, hamis elképzelésük volt egy igaz, valós akciómeghatározás helyett. Emiatt észre sem vették, hogy szerencsétlen betegek mennyire kívánták a gyümölcsöket.
Amikor aztán elkezdtek savanyú káposztát vinni a hosszabb hajóutakra, a betegség megszűnt. Ma már ismerjük a C-vitamin hatásait, így bárki könnyen megelőzheti ezt a betegséget. Ehhez elég volt kb. kétmillió tengerész halála, és 400 év az ellenszer felfedezésétől számítva, ugyanis néhányan már ilyen régen észrevették, hogy a gyümölcsök gyógyítják a félelmetes „betegséget”.

Tehát összegezve:
1. Csak a formát ismeri fel.
2. Kigondol valamit, hogy mi lehet az ok, a vele kapcsolatos akció.
3. Azt hiszi, hogy érti, pedig nem.
4. Nem ért hozzá, bajt okoz.

Innentől kezdve az illetőnek nincs igénye arra, hogy jobban megértse a dolgot. Még ha aranytálcán teszik is elé az igazságot, ő nem hajlandó elfogadni. Neki már van válasza! (Márpedig ő nem hülye, nem tévedhet ekkorát!)

A végzetes félreértését két dolog mutatja ki:
1) óriási hibákat követ el, és hosszas vitákban magyarázza, neki van igaza, és mindenki más téved. Vagy pedig
2) semmit nem csinál azon a téren, teljesen visszahúzódik tőle, mert nem ért hozzá.

Miért nem cselekszik? Csupán ezért: nem érti!

Az emberek semmit sem tehetnek, ha nem ismerik a várható hatásokat, az összefüggéseket, azaz nincs meg nekik az összes szóhoz az odaillő akciómeghatározás! Az akciómeghatározások hiánya tétlen szemlélővé teszi az embereket.

Ha megértik a tényleges okokat és hatásokat, azaz a helyes akciómeghatározást, akkor egyszeriben megoldódnak a gondok.

És hogy ez miért fontos?

Mert akinek egy hiányos szótár szabja meg (avagy korlátozza) a megértési szintjét, az már az alapoknál el fog akadni.

Vannak kisszótárak, amikből nem érted meg eléggé. Vannak jó szótárak, amelyekben érthetően benne van, amit kerestél. És vannak hatalmas szótárak meg lexikonok, amikbe belefullad egy átlagos tanuló, annyira nehéz és tudományos a szövegezésük.

A kisszótárral alig fejlődsz, sőt inkább kinyírod magadat egy életre.

A hatalmas szótárba könnyű belefulladni a sok ismeretlen szó miatt.

A jó szótár eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright