A mai világ a NEMTUDÁSON alapul: nem tudod mitől hízol meg, nem tudod mitől fáj a fejed, nem tudod hogyan kereshetnél többet.
Pedig ezeket mind lehet tudni!
Mitől keres olyan sokat egy ügyvéd? Ért a törvényekhez – de ez csak a látszat! Azért keres olyan sokat, mert TE NEM értesz a törvényekhez!
És ha bármit nem értesz, ha bármit nem tudsz, annak TE fizeted meg az árát.
Mért fizetsz olyan sokat a szerelőnek? Mert te nem értesz hozzá.
Ha értenéd, te magad is meg tudnád csinálni: egyszerűen csak elolvasod a törvényt, érted és alkalmazod. Egyszerűen csak elolvasod a használati utasítást, érted és használod. Egyszerűen csak elolvasod a tankönyvet, értesz hozzá és diplomád, jó kereseted lesz.
Ahogy ígértem, most arról fogok beszélni, hogy hol futunk bele a legtöbb érthetetlen, idegen szóba.
Minden szakmának van sok szakkifejezése. Ezekkel egyértelműen és pontosan meg tudják beszélni a szakmai kérdéseket. Ha rákérdezel, a szakemberek könnyen, egyszerűen el tudják mondani, hogy mit jelentenek az ilyen szavak.
Szakértő kerestetik
Ha nem értesz ahhoz a szakterülethez, akkor a beszélgetésük úgy hangzik a számodra, mintha kínai lenne. Lapozz csak bele egy számítástechnikai szaklapba, és érteni fogod, hogy miről beszélek.
Mivel nem érted őket, az a benyomásod támad, hogy „Hű, öregem, ezek aztán nagyon értenek hozzá!”
Ezt a jelenséget használják ki az „álszakértők”, akik szeretik azt a látszatot kelteni, hogy ők a legjobban hozzáértő szakemberek azon a szakterületen.
Ezt többnyire azzal próbálják elérni, hogy olyan szakkifejezéseket használnak, amelyeket TE nem értesz. Ettől ők sokkal okosabbnak tűnnek, hiszen te nem érted a szavaikat, ők pedig igen.
Persze ez nagy átverés, hiszen ha megkéred, hogy határozza meg, mit is jelent a szó, amit használt, akkor csak habog, mellébeszél, és még inkább téged próbál lekezelni azzal, hogy „Te nem értesz ehhez”.
Valójában Ő NEM ÉRTI! Fogalma sincs, miről beszél, ezért nem képes érthető, közismert szavakkal meghatározni ezt a fogalmat.
Ha mégis megpróbálja elmondani, akkor kiderül, hogy fura elképzelések, tévhitek, zavaros ideológiák kavarognak a fejében.
Sajnos több olyan egyetemi professzorral kellett együtt dolgoznom, akik folyton fellengzős szakkifejezésekkel dobálóztak, de akik csak egy csomó bajt okoztak, mikor a gyakorlatban kellett volna alkalmazniuk, amit már 30-40 éve tanítottak.
Ugyanezt a „hozzáértő látszatot” használják ki a reklámok, amelyek idegen szavakkal telehintve azt a látszatot keltik, mintha lenne ott valami óóóriási szaktudás, valami utánozhatatlan csoda.
Egyszerű tejtermékeket reklámoznak azzal, hogy különleges „Bifidus Essensis” vagy valami hasonló van bennük.
Olvasd el a WikiSzótár.hu meghatározását, amiből megtudhatod, hogy ez is csak egy egyszerű tejélesztő baktérium.
A reklámok íróinak még szakkifejezése is van az ilyen szövegekre. Úgy hívják: parasztvakítás. Rövidítve „PV”. Ugye, milyen tudományosan hangzik?!
Ennek az a célja, hogy őket okosnak hidd, magadat pedig butának. És ha elég buta vagy, meg is veszed a terméküket.
Ilyen szavak hallatán én először a szótárt veszem kézbe, és nem dőlök be a reklámnak.
A következő videóban arról fogok beszélni, hogy milyen tünetek mutatják a régóta halmozódó félreértéseket, butaságot, és hogy ennek mik a következményei.
Az ember ideális esetben teljesen érti a szöveget, abban minden egyes szót, ezek minden oda illő jelentését, és a jelentések minden összefüggését a kapcsolódó dolgokkal. Az ilyen emberre mondják, hogy „tud”, „ért hozzá”, avagy „jó szakember”.
Például aki fogalmi szinten ért egy receptet, az könnyedén el is tudja készíteni az ételt, amiről olvasott. Ismer minden anyagot, eszközt. Tudja, hogy a receptben milyen változtatás mit okozna, és mi miért fontos. Neki nincs szüksége szótárra. Ő már „tud főzni”.
Felismeri az egyes anyagokat és eszközöket (ez a forma), emellett tudja a velük okozható hatásokat, következményeket (más szóval: akciót).
Röviden: forma + akció.
Ez a „fogalmi gondolkodás”, avagy „teljes fogalmi megértés”.
Az életünk során tanult meghatározások, fogalmak szabják meg a gondolkodási képességünket. Ha rosszul tanítottak, ha csak felületes megértést kaptunk, akkor épp olyan felületesen fogjuk végezni a tevékenységet is. Nem tudjuk a következményeket, hatásokat. És ez bizony gyakran visszaüt.
Ha alaposan értjük a szakterületen használt szavakat és összefüggéseket, akkor alkalmazni is jól tudjuk a tanultakat.
A szótárakon kívül egy anya, tanár, mérnök, főnök is ilyen meghatározásokat használ, amikor tudást ad át neked, amikor elmagyaráz egy tudnivalót.
Egy meghatározás elmondja, hogy a szó által kifejezett dolognak milyenek a jellemzői, mitől miben tér el – mint a hasonlóságokban és különbségekben gondolkodás esetén.
Ám az igazán jó meghatározás még azt is elmondja, hogy a szóval kifejezett dolog mit csinál, mit old meg: mire használható, mik a hatásai.
Egy étel készítésekor sem elég csak a hozzávalókat ismerni, hanem az elkészítés módját is tudni kell. Melyik hozzávalóval mit csinálsz?
Tehát megint csak: forma + akció.
Az alkalmazás szempontjából visszafelé megvizsgálva ezt: a teljes fogalmi megértés birtokában képes leszel elérni a kívánt hatást, eredményt a formák célszerű átrendezésével, alakításával. A fő kérdés: „Hogyan fogom alkalmazni ezt?”
Az előző videókban beszéltem az azonosságokban gondolkodásról, a kategóriákban gondolkodásról, a hasonlóságokban és különbségekben gondolkodásról, most pedig a fogalmi gondolkodásról. Ezen a négy fokozaton viszi végig az olvasóit a Wikiszótár.hu minden egyes meghatározásával, egészen fel a „teljes fogalmi megértés” szintjéig. Ebben különbözik az igénytelen szójegyzékektől, és a tanulás során alig segítő kisszótáraktól.
Márpedig ha mindegyik szónál érted a vele kifejezett formát és akciót, akkor teljesen érted az egész szöveget is. Ezt a szintet nyújtjuk az olvasóinknak.
A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!