Címke Archívum: értelmező szótár

33. A teljes fogalmi megértés

 

33. A teljes fogalmi megértés

A tanulással az a célunk, hogy új képességeket szerezzünk, hogy megtanuljuk, hogyan használjuk egy dolgot, tárgyat, hogyan csináljunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk. Tehát a cselekvés, az akció megismerése a lényeg! A szótárban is ezt keressük. Minden meghatározásnak tartalmaznia kell ezt. E nélkül nem sokat ér!

Egy fogalom megértésekor a minimális elvárás a „forma plusz akció” ismerete, avagy bővebben: a tisztázott dolog felismerése a formai sajátságai alapján (a kinézete, valamint hogy mihez hasonlít és mihez nem), plusz annak ismerete, hogy ehhez milyen akció tartozik, azaz mire használható, milyen hatás, változás érhető el vele.

A fogalom egy dolog megértett lényege.

Jó példa egy fogalom megmutatására egy krumpli gyurmafigurája, amelynek a „tömege” plusz „jelentéstartalma” (a „krumpli” címke) mutatja a fogalom két fő elemét: a felismerhető tömeget (azaz formát, hasonlóságokat és különbségeket), plusz a hozzá kapcsolódó jelentést: hogy minek tekintjük, mire való.

Ha értjük minden egyes jelentésnél a formát és a hozzá kapcsolódó akciót, akkor annál a jelentésnél elértük a teljes fogalmi megértést.

A szó mindegyik jelentésénél érteni kell a formát, ÉS a hozzá kapcsolódó akciót is.

Csak akkor éred el az egész szó teljes fogalmi megértését, ha már a szó minden egyes jelentését teljes fogalmi megértésig tisztáztad.

A helyreállt cselekvőség és kompetencia kulcsa a „teljes fogalmi megértés”: ettől leszel képes a kívánt hatás szerint alakítani a formákat.

Az akció-meghatározás nélkül ezt soha nem lehet elérni!

Attól még nem lesz „teljes” megértésed, ha egy szó mindegyik meghatározását elolvastad egy „kisszótárban”, például a Magyar értelmező kéziszótár” szócikkében, amelyekben a meghatározások többnyire hiányosak, tehát csak a formát írják le, vagy pedig csak egy-két rokon értelmű szót vagy kategóriát adnak meg.

Amelyik meghatározás csak a formát, kinézetet írja le, az még csak a tömeg! Hol marad a lényeg? Mi a jelentéstartalma?

Minden egyes jelentésnél érteni kell a hozzá kapcsolódó akciót, hatásokat és a hasznát is: mire használható, hogyan és miért?

Végül is azért tanulsz, hogy használd a tudásodat, hogy csináld, amit tanultál, igaz? Ezt hogyan érhetnéd el, ha nem érted minden egyes szóról, minden egyes jelentésről, hogy mit okozhatsz vele, ha nem tudod, mi a hatása, mire használható? Ezért olyan fontos az akciómeghatározás!

Egy ige esetében is kell mindkettő: nem elég a változás, az akció leírása, hanem azt is tudni kell, mi az a dolog, ami így változik.
Ahogy az előző videókban elmondtam, a gondolkodásmódtól, a tudatosság szintjétől függ, hogy ki milyen szótárt kedvel, milyet képes használni, „elfogadni”. Már a könyvespolcnál eldől a várható, elérhető tudásod! Amikor nehéz szavakba ütközöl, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szótárt fogsz a kezedbe! Ha a meghatározás hiányos, akkor a te tudásod is hiányos lesz, a megértésed is hiányos lesz.

Ha nem ragadsz le a legkönnyebb félmegoldásnál, ha szinonimaszótár helyett rendszeresen használsz jó értelmező szótárt, akkor javulni fog a megértési képességed és kompetensebb, sikeresebb leszel.

Most már tudod, mit kell látnod egy jó meghatározásban. (Segítek: forma, plusz akció.) Ne elégedj meg kevesebbel!

A WikiSzótár.hu eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

34. A csapda titka

 

34. A csapda titka

Most olyan titkot leplezek le, amit hiába keresel az oktatásról, tanulásról szóló szakkönyvekben, pedig nap mint nap tízezrével tesz tönkre életeket. Ezen áll vagy bukik a tudásod!
Amihez jól értesz, azt emiatt érted. Amihez pedig nem értesz, ott is ez az ok.

Ha tanár vagy, ezen múlik, hogy a tanulóid használni fogják-e a tanultakat, vagy helyette folyton rosszalkodnak.

Olyan sunyi, gonosz kis titok, hogy észre sem veszed, miközben ott lappang. Azt hiszed, hogy mindent figyelmesen megtanultál, jól érted, aztán egyszer csak kiderül, hogy mégsem érted. Hogy lehet ez?

Ez nagyon fontos: ha eddig is figyelmesen tanultál, különösen ha szótárt is használtál, mégis nehéz volt a tanulás, ha eddig azt hitted, hogy te nem tudsz tanulni, ha elhitted, hogy túl buta vagy ehhez, hát el kell árulnom, hogy tévedsz! Nem te vagy a buta! A tankönyv és a szótár volt hiányos!

Márpedig ha nem kaptál meg minden szükséges adatot elég érthető formában, akkor hogy várhatnák el tőled, hogy értsd is?!

No de mi is hiányzik, és hol?

Először is: a tanuló tanul, oktatják, de hiányos magyarázatot kap. A szövegben nem ért szavakat, ezért megnézi egy szótárban. De sajnos a szótárban is csak a dolog formáját írják le tömören, a többit a fantáziánkra bízzák…
A meghatározásokból hiányzik az akció: hogy mit okoznak, mire használhatók azok a dolgok.

Azt kérded, hogy lehet ez? Nos, talán a tankönyv írója maga sem értette teljesen. Talán a szótár írója nem tudta, hogy mit kellett volna elmagyaráznia és miért. Talán eszükbe sem jutott, hogy az olvasónak, tanulónak pusztán az ott megadott adatok alapján kell majd boldogulnia… Talán a szocialista korban az egykori szerzők csak a közvéleményt akarták formálni, és nem akarták, hogy a „nép” túl sokat okoskodjon. Vagy netán féltek, hogy kiderülnek a féltve őrzött titkaik, és ezért inkább minden szónál titokban tartották a lényeget…
Akárhogy is, mára ez a helyzet: nem teljesek a meghatározások. Ha alaposabban megnézed, a „Magyar értelmező kéziszótár” tíz meghatározásából kilencben csak a forma leírása van ott, de nincs benne az akciómeghatározás. Kilencven százaléka hiányos, használhatatlan!

Emiatt a tanulónak magának kell kigondolni valamit, hogy milyen hatások is tartozhatnak hozzá. Lehet, hogy sikerül kiokoskodnia. De még valószínűbb, hogy hamis választ talál ki. Hosszú távon pedig teljesen biztos, hogy sok téves elképzelést fog kialakítani.

Ráadásul sok teljesen hamis magyarázatot hall másoktól, akik szintén másoktól hallották a tévhitet, és a lánc elején megint csak egy kitalált elképzelést találunk, mint például a babonák esetében.

Tehát a hiányos meghatározás miatt ő maga találta ki az akciót, a jelentés lényegét, hogy mi okoz egy jelenséget, vagy mire használható az a dolog. Mivel ő találta ki, ezért teljesen biztos lesz benne, hogy így van, és úgy fog ragyogni az arca, mintha tényleg jól értené. Meggyőződése, hogy jól érti, pedig valójában teljesen téves az elképzelése.

Ez a titok! Ez a csapda!

Innentől kezdve nehéz lesz meggyőzni, hogy nem úgy van, ahogy gondolja! Ez a félreértés megsemmisítő hatású, mert innen kezdve nem érti jól a használatot, következményeket. Minden igaz adatot el fog utasítani, mert van egy saját elképzelése. Innen kezdve semmit sem lesz képes megtanulni arról a tantárgyból, szakmából, tudományból.

Ahogy a Murphy-törvény mondja: mindenkinek van könnyen érthető, bár működésképtelen elgondolása. Nos, ezek így születnek…

Miből is veheted észre ezt?

Ha doktor Bubó megnevezi a betegséget, de nem tudja meggyógyítani, akkor ő sem érti teljesen, hogy mi okozta.

Például régen hírhedt betegség volt a hajósok között a „skorbut”. Ettől a hajósok legyengültek, kihullottak a fogaik, vérzékennyé váltak. Nem tudták, hogy a vitaminok hiánya okozza.
Azt hitték, hogy értik az okát: isteni büntetés okozza. Később a „tudósok” más okokat jelöltek meg: káros kigőzölgések, lustaság, rézmérgezés vagy hideg okozza.
Rengeteg kitalált, hamis elképzelésük volt egy igaz, valós akciómeghatározás helyett. Emiatt észre sem vették, hogy szerencsétlen betegek mennyire kívánták a gyümölcsöket.
Amikor aztán elkezdtek savanyú káposztát vinni a hosszabb hajóutakra, a betegség megszűnt. Ma már ismerjük a C-vitamin hatásait, így bárki könnyen megelőzheti ezt a betegséget. Ehhez elég volt kb. kétmillió tengerész halála, és 400 év az ellenszer felfedezésétől számítva, ugyanis néhányan már ilyen régen észrevették, hogy a gyümölcsök gyógyítják a félelmetes „betegséget”.

Tehát összegezve:
1. Csak a formát ismeri fel.
2. Kigondol valamit, hogy mi lehet az ok, a vele kapcsolatos akció.
3. Azt hiszi, hogy érti, pedig nem.
4. Nem ért hozzá, bajt okoz.

Innentől kezdve az illetőnek nincs igénye arra, hogy jobban megértse a dolgot. Még ha aranytálcán teszik is elé az igazságot, ő nem hajlandó elfogadni. Neki már van válasza! (Márpedig ő nem hülye, nem tévedhet ekkorát!)

A végzetes félreértését két dolog mutatja ki:
1) óriási hibákat követ el, és hosszas vitákban magyarázza, neki van igaza, és mindenki más téved. Vagy pedig
2) semmit nem csinál azon a téren, teljesen visszahúzódik tőle, mert nem ért hozzá.

Miért nem cselekszik? Csupán ezért: nem érti!

Az emberek semmit sem tehetnek, ha nem ismerik a várható hatásokat, az összefüggéseket, azaz nincs meg nekik az összes szóhoz az odaillő akciómeghatározás! Az akciómeghatározások hiánya tétlen szemlélővé teszi az embereket.

Ha megértik a tényleges okokat és hatásokat, azaz a helyes akciómeghatározást, akkor egyszeriben megoldódnak a gondok.

És hogy ez miért fontos?

Mert akinek egy hiányos szótár szabja meg (avagy korlátozza) a megértési szintjét, az már az alapoknál el fog akadni.

Vannak kisszótárak, amikből nem érted meg eléggé. Vannak jó szótárak, amelyekben érthetően benne van, amit kerestél. És vannak hatalmas szótárak meg lexikonok, amikbe belefullad egy átlagos tanuló, annyira nehéz és tudományos a szövegezésük.

A kisszótárral alig fejlődsz, sőt inkább kinyírod magadat egy életre.

A hatalmas szótárba könnyű belefulladni a sok ismeretlen szó miatt.

A jó szótár eljuttat a megértésig!

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright

35. A tudatlanság története

 

35. A tudatlanság története

Most azt mesélem el nektek, hogyan jutott hatalomhoz a sötét ostobaság – a tiszta értelem, a józan paraszti ész helyett. Mindenki figyeljen!

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, amikor még iskola és tankönyv sem volt…

Kezdetben volt a gondolat. Tiszta, tökéletes, érthető gondolat. Mindenki értette.

Valaki Más azonban nem értette. Csak értetlenül bámult és szentül hitte, hogy ő tud mindent helyesen.

Ezért szólni kellett neki.

Elhangzott hát a szó a gondolat jelképeként. Jól meghatározott, érthető szó, ami jól kifejezte a gondolatot. Valaki Másnak azonban zavarosak voltak a gondolatai, ezért a szót sem értette: csak gagyogott és vigyorgott.

Így megszületett a meg nem értett szó. Valaki Más feje telis-tele volt félreértésekkel. Főként azt nem értette, hogy őt miért nem érti meg Mindenki.

Valaki Más társakat keresett – talált is olyanokat, akik ugyanazt értették félre, mint ő, ezért ezekben nagyon-nagyon egyetértettek.

Valaki Más nekifogott, hogy Mindenkivel elfogadtassa a saját gondolatait: a kusza, zavaros, érthetetlen gondolatokat. (Mindenki tudta, hogy ez nyilvánvaló ostobaság, ezért szóra sem méltatták: Mindenki hallgatott.)

Valaki Más nagy hangon hőzöngött, összefogott a többi értetlennel, segítségükkel feldiplomázta magát a legmagasabb bársonyszékekbe, majd onnan hirdette, hogy csakis neki lehet igaza.

Mindenki hallgatott, mert hallgatni sokkal könnyebb, mint Valaki Mást eljuttatni a megértésig, ha ennyire ostoba. Így csak Valaki Más szavai zengtek.

A dolgok még így is rendben mentek, amíg Mindenki maga tanította a gyermekeit az életre.

Amikor azonban (Valaki Más utasítására) Mindenki iskolába küldte a gyerekeit, ott pedig Valaki Más tanította a gyerekeket, akkor a kezdetben okos gyerekek egyre furcsábban kezdtek viselkedni: elkezdték nem érteni az egyszerű dolgokat, butaságokat csináltak, egyre rosszabbak lettek. Nem értették Valaki Más szavait, végül pedig már Valaki Más ostobaságait szajkózta Mindenki.

Végül is, nyilván sokkal többet tudnak Mindenkinél azok, akik ott fenn, a hatalom bársonyszékeiben ülnek. Ezt még csak megkérdőjelezni sem szabad!…
Hiszen ezt Mindenki tudja.

Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök

Nagyszótár Tanulóknak

Ez a szótár eljuttat a megértésig!

teljes megértés

Copyright