29. Kategóriás meghatározások
A különböző dolgokat azonosnak tekintő, buta embernél egy árnyalattal magasabb megértési szintű ember már kategóriákban gondolkodik. Az ilyen fafejű, vaskalapos gondolkodás beéri egy felületes osztályozással, a részleteket fel sem fogja.
A világból kb. annyit tud, hogy „A szabály az szabály!”, „Dohányozni tilos!”, és ”Minden férfi disznó”. Neki a papaya „valami gyümölcs”, a szkenner „talán számítógéphez kell”. A hozzá forduló mindegyik ember csak „panaszos” vagy „adófizető”.
Ha felolvasnád neki az oda illő jelentést a WikiSzótár.hu szócikkéből, akkor könnyen lehet, hogy egy „Aha!” kíséretében a homlokához csapna, mert eddig nagyon félreértette a szót!
De megeshet, hogy ez őt nem érdekli, mert ő már eleve mindent jobban tud (legalábbis szerinte)… Mindenre van egy sablonos (bár gyakran hibás) automatikus válasza.
Ha tanul, papagáj módjára bemagolja az anyagot: próbálja szó szerint megjegyezni. Talán még át is megy a vizsgán, de egy hét múlva már az egészet elfelejti!
Megértési szintje valójában alig különbözik az előző videóban említett „buta” emberekétől, bár ő nagyon okosnak hiszi magát. Ám ha már csinálni kell, amit tanult, ha alkalmazni kell a tudását, akkor rögtön kiderülnek a gondok…
Igazándiból semmit sem ért kellőképpen, csak a korábban hallottakat szajkózza. Csak azt hallod tőle, amit előző este a tévében mondtak. Cselekedeteit nem az ésszerűség irányítja, hanem az „így kell, mert így szoktuk”. Az élete csupa „kell” és „tilos”.
Természetes, hogy sok kárt okoz, hiszen nem érti a lényeget. Nem tudja alkalmazni, amit tanul! Fölényesen okoskodik, de csinálni nem tudná.
Ha megkérdezed tőle, mi a „szék” meghatározása, akkor egy kategóriával felel, például: „ülőbútor”. Ha megkérdezed, mi a „van” szó jelentése, kiderül, hogy szerinte ez „létige”. A tényleges jelentést, meghatározást nem tudja elmondani.
Csak az olyan igénytelen szótárakat kedveli, amelyeket ezen a kezdetleges szinten írtak (tehát maga a szótáríró sem értette a szó jelentését).
Kezdésnek ez nem rossz, de ő többnyire ezt a kategóriát sem érti: hogy mi tartozik bele, mi nem, és miért. További fokozatokon kell átjuttatni, mire végül megérti a lényeget, és használni is tudja.
Az ilyen színvonalú hitvány szójegyzékekben és tankönyvekben alig találsz igazi meghatározást. Ezek csak általánosságokat vagy rokon értelmű szavakat adnak meg. Ebből arra is következtethetsz, hogy az írójuk mennyire nem értett a dolgához, és mennyire nem bízhatsz meg a szakértelmében…
Az igénytelen szótárak sokszor csak ilyen „meghatározásokat” tartalmaznak, hiszen ez is jobb, mint semmi. De sajnos ez csak a megértés egy nagyon alacsony szintje: minden hasonló dolgot egyformának tekint; mind egyenlő ezzel a halmazzal.
Egy halmaz, egy kategória, egy fajta, egy besorolási osztály megadása még nem meghatározás! Ez még továbbra is csak több hasonló dolog, amiket azonosnak tekintünk.
Nagy baj, hogy épp a legnépszerűbb zöld szótárunkban ilyen igénytelen a meghatározások nagy része. És aki csak ilyen kezdetleges kisszótárt használ, az sajnos le is ragad ezen a megértési szinten.
Te választod meg, hogy milyen szótárban nézel utána. Ne hagyd magad becsapni!
A meghatározásnak végig kell vinnie a megértés további szintjein is. Csak egy nagyon türelmes tanár, egy nagyon jó tankönyv, vagy egy ideális szócikk képes erre.
A kategóriáktól sokkal jobb megértési szint a „hasonlóságokban gondolkodás”. Erről fogok beszélni a következő videóban.
Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök
