22. Erre jók az eredetek
Szeretnék megmutatni neked néhány szóeredetet, hogy jobban értsd, miért érdemes utánanézni a szavak eredetének, és mi is az „aha-élmény”, amit ezektől kaphatsz.
A szavak kiejtése és jelentése lassan változik az évszázadok során. Néha csak egy kicsit, néha igen sokat. Van, amikor egy picit más forma teljesen más jelentést ad neki. Ezzel sok viccet lehet kitalálni: ugye nem mindegy, hogy „iparűzési adó”, vagy „iparüldözési adó”.
Ehhez hasonló humor volt eredetileg a „vasárnap”, amit a „vásárnap” helyett mondott egy csalódott árus, mivel arany-ár helyett csak vas-áron tudta eladni az termékeit.
Szintén a közelmúltban alakult ki a „fellengzős” szavunk az olyan emberekre, akik szinte a fellegek közt járnak, nem a földön. Ha megtudod, hogy a „fellengző” eredetileg „léghajót” jelentett, akkor már azt is érted, miért. És persze a léghajó fölfelé leng, innen kapta a nevét.
Néha elég józan ésszel belegondolni, és teljesen nyilvánvaló, hogy aki „fázik”, az valójában „vá-vá-vá-zik”, azaz vacog. (És nem fáért szalad, ahogy egy komolytalan népetimológia feltételezi.)
Ha még régebbre tekintünk, a 13. századból papíron fennmaradt első írásos emlékünk: a „Halotti beszéd” még egész jól érthető a mai fülnek is. Megnézheted a Wikiszótár.hu szócikkében.
Ma már nagyon kevesen tudják, hogy mitől „tapsi” a nyúl füle, hiszen nem tapsol vele.
De elárulom, hogy eredetileg „lapos” volt a jelentése épp úgy, mint a „tepsinek”, és mindkettő a „lap” szóból eredt. Ezzel már sokkal jobban érthető, igaz?
Sokszor még mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön a szó eredeti értelme: a „bicska” szó teljesen érthető lesz, ha megtudod, hogy a sumér „bis” szó jelentése „kés” volt. Tehát „bis-ka”, azaz „késecske”.
A „szabad” szavunk egészen a szanszkrit nyelvig vezet vissza. A „szvapati” szavuk azt jelentette: a „maga ura”. Ezzel rögtön érthetőbb a szó lényege is!
Sokkal a honfoglalás előtti időkből származik a „kudarc” szavunk. Látszólag a „kutya-arc” szóból jön. Az ősmagyarokról szóló feljegyzések tényleg említenek olyan esetet, amikor az elfogott ellenség orra hegyét levágták megszégyenítésül. (Innen ered a „kutyafejű tatár” kifejezés is.) A szó azonban csak hangzásával kapcsolódik a „kutya” szóhoz. Az igazság csak sokkal korábban, az ősi dravida „kotti” szóból derül ki, ami eredetileg „szégyen” jelentésű volt. Tehát „szégyen-arca” van annak, aki szégyenszemre veszített.
Utolsó példám a sok nyelvben megtalálható „apa” szó, és ez is egy évezredekkel ezelőtti szóból ered. A dravida nyelvben még azt jelentette: „kenyéradó”. Az „appam” pedig kenyeret jelentett.
Aha!!!
Nos, ezért érdemes mindig utánanézni a szavak igazi eredetének. Ha beéred kevesebbel, akkor épp ez az „aha!” marad el, amitől jobban értenéd a szót.
Sarkadi Zsolt
nyelvészmérnök
